Infostart.hu
eur:
365.2
usd:
324.58
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
KYIV, UKRAINE - SEPTEMBER 28: Secretary general of NATO Jens Stoltenberg during meeting with President Volodymyr Zelenskyi on September 28, 2023 in Kyiv, Ukraine. (Photo by Vitalii Nosach/Global Images Ukraine via Getty Images)
Nyitókép: Global Images Ukraine / Getty Images

A főtitkár szerint a NATO nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, de...

A NATO-országok lehetővé tennék, hogy az ukránok orosz területen lévő célpontok ellen is bevessék a kapott fegyvereket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem.

Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásán megjelent nyilatkozatában hangot adott ugyanakkor annak a véleményének is, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

A NATO-főtitkár szerint ez különösen most lenne időszerű, mivel számos összecsapás zajlik Harkiv körzetében, közel a határhoz, és ezért nagyon megnehezíti Ukrajna számára saját védelmét, ha megtagadják tőle azt a lehetőséget, hogy orosz területen lévő katonai célpontok ellen is bevethesse a NATO-országoktól kapott fegyvereket.

Hangsúlyozta ugyanakkor:

el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában.

Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.

A NATO-főtitkár - Emmanuel Macron francia elnök többször hangoztatott véleményének nyíltan ellentmondva - kijelentette azt is, hogy

a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi alakulatok küldése Ukrajnába.

"Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá" - mondta Stoltenberg az Economist-interjúban.

Macron nemrégiben, ugyancsak a The Economistnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

David Cameron brit külügyminiszter ugyanakkor - a NATO-főtitkárhoz hasonlóan - szintén kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

Nemrégiben tett ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

A brit külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen csak Nagy-Britannia több mint 60 ezer ukrán katonát részesített kiképzésben, és "egyébként sem lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének".

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×