Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
KYIV, UKRAINE - SEPTEMBER 28: Secretary general of NATO Jens Stoltenberg during meeting with President Volodymyr Zelenskyi on September 28, 2023 in Kyiv, Ukraine. (Photo by Vitalii Nosach/Global Images Ukraine via Getty Images)
Nyitókép: Global Images Ukraine / Getty Images

A főtitkár szerint a NATO nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, de...

A NATO-országok lehetővé tennék, hogy az ukránok orosz területen lévő célpontok ellen is bevessék a kapott fegyvereket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem.

Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásán megjelent nyilatkozatában hangot adott ugyanakkor annak a véleményének is, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

A NATO-főtitkár szerint ez különösen most lenne időszerű, mivel számos összecsapás zajlik Harkiv körzetében, közel a határhoz, és ezért nagyon megnehezíti Ukrajna számára saját védelmét, ha megtagadják tőle azt a lehetőséget, hogy orosz területen lévő katonai célpontok ellen is bevethesse a NATO-országoktól kapott fegyvereket.

Hangsúlyozta ugyanakkor:

el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában.

Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.

A NATO-főtitkár - Emmanuel Macron francia elnök többször hangoztatott véleményének nyíltan ellentmondva - kijelentette azt is, hogy

a NATO-nak nem áll szándékában szárazföldi alakulatok küldése Ukrajnába.

"Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá" - mondta Stoltenberg az Economist-interjúban.

Macron nemrégiben, ugyancsak a The Economistnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

David Cameron brit külügyminiszter ugyanakkor - a NATO-főtitkárhoz hasonlóan - szintén kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

Nemrégiben tett ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

A brit külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, hiszen csak Nagy-Britannia több mint 60 ezer ukrán katonát részesített kiképzésben, és "egyébként sem lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×