eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS.
Nyitókép: Radek Pietruszka

Jaroslaw Kaczynski: az uniós migrációs csomagról szóló népszavazás a lengyelek sorsáról is dönt

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) péntek este megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a népszavazás megtartását a parlamenti választások napján. A jogszabály most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül.

Az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazás, amelyet az őszi lengyel parlamenti választások napján tartanak meg, Lengyelország és a lengyelek sorsáról is dönt - jelentette ki szombaton Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánypárt elnöke.

A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban Kaczynski úgy nyilatkozott: a népszavazás "nagyon fontos (...) azért, mert Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban".

A népszavazást a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) javasolta azt követően, hogy az uniós tagországok belügyminisztereinek június eleji értekezletén előzetes megállapodást született a migránsok Európai Unión (EU) belüli áthelyezését célzó, kötelező szolidaritási mechanizmusról.

Piotr Müller kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint a népszavazáson az állampolgároknak egy kérdést tennének fel, amely arra vonatkozna, hogy Lengyelországnak bele kell-e egyeznie a migránsok kötelező áthelyezésébe.

A lengyel parlamenti alsóház (szejm) péntek este megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a népszavazás megtartását a parlamenti választások napján. A jogszabály most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül. Az őszi parlamenti választások időpontjáról Andrzej Duda lengyel államfő még nem döntött.

A migrációról szóló népszavazás és a parlamenti választások párhuzamos megszervezését a fő lengyel ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) bírálja, és ellenzi a második legnagyobb ellenzéki frakció, a Baloldal is. Az ellenzéki pártok közül viszont a jobboldali Konföderáció és a Kukiz´15 tömörülések támogatják a megoldást.

Donald Tusk, aki a KO legnagyobb pártjának, a Polgári Platformnak az elnöke, szombaton kijelentette: a PiS "cinikusan, kizárólag a választások miatt találta ki" a migrációs népszavazást. A kormánynak nincs "valódi migrációs politikája" - vélekedett Tusk.

Június végén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tervezett népszavazásra utalva kijelentette: kormánya "több millió lengyel állampolgár nevében" elutasítja majd az uniós migrációs mechanizmust.

A mechanizmust Lengyelország és Magyarország sem az uniós belügyminiszterek június eleji, sem az állam-, illetve kormányfők június végi értekezletén nem támogatta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×