Infostart.hu
eur:
353.7
usd:
306
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Túl sok vagy túl kevés menekültet fogad be Németország? Itt az eredmény

A németek szűk többsége szerint túl sok menekültet fogadnak be hazájukban - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. Az ellenzéki pártok szerint a szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat. Olaf Scholz is megszólalt.

A Bild am Sonntag című lapban ismertetett adatok szerint a lakosság szűk többsége, 51 százaléka érzi úgy, hogy túl sok menekültet fogadnak be Németországban. A németek egyharmada, 33 százaléka szerint éppen megfelelő számú menekültet fogadnak be, 11 százalék szerint pedig túl keveset.

Vezető ellenzéki politikusok szerint a menedékkérők ismét erősödő beáramlása és az ukrajnai háborús menekültek együtt túlterhelik az ellátórendszert.

A szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat, holott a menedékjogi kérelmek száma elérte a havi 30 ezret, ami azt jelenti, hogy az ország elérkezett a teljesítőképessége határához - fejtette ki a Bild am Sonntagnak és egy másik vasárnapi lapnak, a Tagesspiegel am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának igazgatója.

A szövetségi kormánynak ebben a helyzetben azonnal lépnie kell, Olaf Scholz kancellárnak össze kell hívnia a tartományi kormányok vezetőit, hogy megoldást találjanak az érkezők "szétosztása, ellátása és elhelyezése" körüli gondokra, és "végre" hatékony intézkedéseket kell bevezetni a menedékkérők beáramlásának korlátozására is - mondta a CDU-s politikus.

Az utóbbi követelésről Olaf Scholz egy szintén vasárnapi interjúban elmondta: gondoskodni kell arról, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőket fogadják vissza hazájukban, ezért meg kell állapodni ezekkel az országokkal, hogy az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe Németország legális utat nyit a munkavállalók bevándorlása előtt.

Az ilyen megállapodások kidolgozása az egyik fő feladata a napokban kinevezett migrációügyi kormánybiztosnak, Joachim Stampnak, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel kormányzó liberálisok (FDP) politikusának, aki az első nyilatkozatai alapján megpróbálja elérni az észak-afrikai országoknál, hogy területükön bírálhassák el az Európai Unióba Afrikából menekülni akaró emberek menedékjogi kérelmét.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak meg Németországban. Ez 2016 óta a legnagyobb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékkal több.

A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén.

(A nyitóképen: Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.)

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×