Infostart.hu
eur:
387.59
usd:
335.3
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Túl sok vagy túl kevés menekültet fogad be Németország? Itt az eredmény

A németek szűk többsége szerint túl sok menekültet fogadnak be hazájukban - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. Az ellenzéki pártok szerint a szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat. Olaf Scholz is megszólalt.

A Bild am Sonntag című lapban ismertetett adatok szerint a lakosság szűk többsége, 51 százaléka érzi úgy, hogy túl sok menekültet fogadnak be Németországban. A németek egyharmada, 33 százaléka szerint éppen megfelelő számú menekültet fogadnak be, 11 százalék szerint pedig túl keveset.

Vezető ellenzéki politikusok szerint a menedékkérők ismét erősödő beáramlása és az ukrajnai háborús menekültek együtt túlterhelik az ellátórendszert.

A szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat, holott a menedékjogi kérelmek száma elérte a havi 30 ezret, ami azt jelenti, hogy az ország elérkezett a teljesítőképessége határához - fejtette ki a Bild am Sonntagnak és egy másik vasárnapi lapnak, a Tagesspiegel am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának igazgatója.

A szövetségi kormánynak ebben a helyzetben azonnal lépnie kell, Olaf Scholz kancellárnak össze kell hívnia a tartományi kormányok vezetőit, hogy megoldást találjanak az érkezők "szétosztása, ellátása és elhelyezése" körüli gondokra, és "végre" hatékony intézkedéseket kell bevezetni a menedékkérők beáramlásának korlátozására is - mondta a CDU-s politikus.

Az utóbbi követelésről Olaf Scholz egy szintén vasárnapi interjúban elmondta: gondoskodni kell arról, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőket fogadják vissza hazájukban, ezért meg kell állapodni ezekkel az országokkal, hogy az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe Németország legális utat nyit a munkavállalók bevándorlása előtt.

Az ilyen megállapodások kidolgozása az egyik fő feladata a napokban kinevezett migrációügyi kormánybiztosnak, Joachim Stampnak, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel kormányzó liberálisok (FDP) politikusának, aki az első nyilatkozatai alapján megpróbálja elérni az észak-afrikai országoknál, hogy területükön bírálhassák el az Európai Unióba Afrikából menekülni akaró emberek menedékjogi kérelmét.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak meg Németországban. Ez 2016 óta a legnagyobb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékkal több.

A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén.

(A nyitóképen: Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×