Németországban általános munkaerőhiány van szakképzett munkavállalók terén. Tavalyi adatok alapján a 630 ezer szakképzett munkavállalót igénylő betöltetlen álláshely jelentős részére nem találtak alkalmazottat, mivel nem volt elég megfelelően képzett munkavállaló. Párducz Árpád az InfoRádióban elmondta: Németországban egyre több a hiányszakma,

nincs kellő számban orvos, ügyvéd, nővér, fuvaros, logisztikai és IT-szektorban dolgozó munkavállaló sem.

A bevándorlókra vonatkozó munkavállalási szabályok megváltoztatására korábban kísérletet tett a Merkel-adminisztráció is, ők azonban nem kormányzati szinten gondolkodtak, hanem a különböző tartományoknak, illetve a kis- és középvállalkozásoknak biztosítottak lehetőségeket arra, hogy betöltsék az érintett álláshelyeket.

A Migrációkutató Intézet kutatója közölte: a mostani módosítással nagymértékben egyszerűsítik és összevonják a rendkívül komplex német jogrendszert, illetve a bevándorlással kapcsolatos szabályrendszert. Emiatt van szükség szakaszos bevezetésre. „A most életbe lépett szabályozások elsősorban a hiányszakmákban jelentkező munkaerőhiány csökkentésére összpontosítanak, majd ezt követően nyílhatnak meg újabb lehetőségek az alkalmazottak, dolgozók számára” – magyarázta.

Párducz Árpád tájékoztatása szerint ilyen új lépés lehet majd például, hogy családegyesítéssel próbálnak meg újabb munkavállalókat bevonzani, illetve bevezethetik az esélykártyát is, amivel olyan szakképzettséggel rendelkezők is Németországba érkezhetnek, akiknek már nincs állásajánlata, vagy pedig nem hiányszakmákra pályáznak, és így egy évet Németországban tölthetnek.

Ezen idő alatt kell elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, hogy a továbbiakban is az országban tartózkodva dolgozhassanak.

A hiányszakmák alapbérét évi 40 ezer euróban határozták meg, ezzel pedig a mai 380-as forint árfolyammal számolva havi bontásban nagyjából 1 millió 266 ezer forintot kapnak az érintett dolgozók. Ez tetemes összegnek tűnik, de összehasonlításképpen Magyarországon egy senior data scientist körülbelül nettó 1 millió 200 ezer forintot keres.

Mindezek ismeretében kérdéses, hogy a német kormány ajánlata eléggé vonzó lesz-e újabb munkavállalók átcsábítására más területekről a hiányszakmákba. Párducz Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagállamok között nagy verseny alakulhat ki a harmadik országból érkező képzett munkavállalók kegyeiért, vagyis a németek alapvetően nem mehetnek biztosra. A kutató szerint éppen emiatt próbál meg most további lehetőségek, kedvezmények biztosításával kitűnni a többiek közül Németország. A törvénymódosítás ötlete is emiatt fogalmazódhatott meg.

A német kormány által bevezetett új rendelkezéseknek köszönhetően például az említett

IT-szektorban nem jelent hátrányt az, ha az adott munkavállaló nem rendelkezik szakképzettséget igazoló oklevéllel vagy diplomával,

így is megkaphatja a tartózkodási engedélyt és elkezdhet dolgozni, igaz feltétel az, hogy legyen legalább két évnyi releváns munkatapasztalata. Ezzel szemben a többi EU-tagállamban diplomához, illetve a szakképzettséget igazoló dokumentumhoz kötnék a munkavállalás lehetőségét.

Párducz Árpád hozzátette: megkönnyíti a harmadik országból érkező emberek németországi munkavállalását, hogy számos hiányszakmában már nem várják el kötelezően a német nyelvtudást, ám a tervek szerint a német állam biztosít a számukra különböző tanfolyamokat, képzéseket. „A következő szakaszos módosításokban pedig még nyílnak majd olyan lehetőségek, melyek a nyelvtudás nélküli személyekre építenek” – fogalmazott.

Az elemző végül elmondta: további könnyítés lehet a jövőben a logisztikai szektorban, hogy a munkavállalást megelőzően nem követelik meg a Németországba érkező kamionsofőröktől, hogy az Európai Unióban elfogadott jogosítvánnyal rendelkezzenek.