Súlyos problémát okoz Németországban a munkaerőhiány. Egyre egyre több cég panaszkodik emiatt, és a megoldást keresi. Az egyik legfőbb illetékes szerint ez a gond már jóval korábban jelentkezett volna a menekültek nélkül. Ahhoz azonban a hatóságok szerint nem fér kétség, hogy németországi befogadásukat, illetve tartózkodásukat szigorúan szabályozni kell. A szilveszteri, többnyire fiatal migránosk által elkövetett erőszakos cselekmények nyomán ez a követelés nagyobb hangsúlyt kapott. Ez indokolta egy migrációs biztos kinevezését.

Az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti koalíciós kormány nyíltan vallja, hogy Németország bevándorlási ország, amelynek szüksége van a menekültekre. Ebből kiindulva tűzték napirendre a bevándorlók honosításának felgyorsítását, ennek élharcosa Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter. Illusztris támogatót kapott a miniszter a Szövetségi Munkaügyi Hivatal vezetőjének személyében.

Andrea Nahles – aki Angela Merkel koalíciós kormányában 2013 és 2017 között munkaügyi és szociális miniszter, ezt követően pedig egy éven keresztül a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke volt – annak a nézetnek adott hangot, hogy

a szakemberhiány a 2015-16-os menekülthullám nélkül már jóval korábban és jóval élesebben jelentkezett volna.

A Der Spiegel által ismertetett adatok szerint 2015-ben és 2016-ban több mint egymillió, elsősorban Szíriából és Irakból érkezett ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban. A Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint 2022 júniusában az országban 190 ezer szíriai, továbbá 60 ezer iraki állampolgársággal rendelkező személy volt társadalombiztosítási kötelezettség alapján foglalkoztatott.

A Munkaerőpiaci Intézet (IAB) szakértőinek 2020-ban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a menekültek munkaerő-piaci integrálása 2016 után sikeresebb volt, mint a korábbi bevándorlási hullámok esetében. Ezek szerint azoknak a menekülteknek mintegy a fele, akik legkevesebb négy éven keresztül Németországban maradtak, rendelkezett állással is. Ebben a tekintetben a nők hátrányosabb helyzetben voltak.

A jelenlegi hivatalos migrációs politika ugyanakkor éles vitákkal átitatott. A gazdaság különböző ágazataiban jelentkező munkaerőhiánnyal a menekültek elszállásolásával, illetve tartózkodásuk finanszírozásával kapcsolatos problémák állnak szemben. Mindenekelőtt a vidéki járások, illetve települések panaszkodnak az újonnan érkezettek elszállásolásának nehézségei miatt.

2022-ben Németországban 217 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, körülbelül egyharmaduk a polgárháború sújtotta Szíriából érkezett, a második helyen az Afganisztánból, a harmadikon pedig a Törökországból érkezettek állnak. Ehhez jön még kereken egymillió háborús menekült Ukrajnából.

A kialakult helyzettel kapcsolatos nehézségeket jelzi, hogy a probléma kezelésére a kormány egy úgynevezett migrációs biztost nevezett ki a szabad demokrata Joachim Stamp személyében. A hivatalos felhatalmazás szerint

az FDP politikusának feladata lesz annak biztosítása, hogy a migráció a szabályozott mederben történjen.

Ugyanakkor az is, hogy az eddigieknél gördülékenyebben történhessen meg azoknak a migránsoknak a visszatoloncolása, akiknek menedékjogi kérelmét a német hatóságok elutasították. Ez számos esetben rendkívüli nehézségekbe ütközik, a visszafogadást gyakran az "anyaországok" utasítják el. Különösen ez utóbbi téren az elmúlt időszakban számos probléma volt.

Az ARD német közszolgálati televízió hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz megbízatásról van szó. Mindezt jelzi az is, hogy Joachim Stamp munkáját ténylegesen a nulláról kezdi, ilyen jellegű, különleges feladattal rendelkező migrációs biztos még nem volt. A belügyminisztérium kötelékébe tartozó biztos feladata lesz a többi között a migrációs megállapodások tető alá hozása azokkal az országokkal, ahonnan a legtöbben érkeznek Németországba.

Ezeket az országokat kötelezni kellene az elutasított menedékkérők visszafogadására. Ellenszolgáltatásként Németország több vízumot ajánlhatna fel, továbbá képzési tanfolyamokat az adott országokban a legális bevándorlás megkönnyítésére. Németország a közelmúltban Indiával kötött ilyen szerződést.

A migrációval összefüggő problémákat jelzi az a javaslat is, amelyet az iskolai tanárhiány miatt a német tanárok szövetségének elnöke, Heinz-Peter Meidinger vetett fel. Utalt arra, hogy az oktatás – különösen az általános iskolákban – több sebből vérzik. Ezek sorában első helyen áll a tanárhiány.

Továbbá komoly nehézséget jelent az, hogy a bevándorló családokból származó gyermekek jelentős része nem rendelkezik a szükséges német nyelvismerettel. Ebből kiindulva azt indítványozta, hogy

az iskolákban egyfajta "migrációs kvótát" vezessenek be.

Tekintélyes oktatási szakértők körében a javaslat ugyanakkor nem talált osztatlan támogatásra. Közülük többen az "általánosítást" kifogásolták, utalva arra, hogy a javaslatban szereplő "migrációs háttérnek" is több vetülete van. Elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a nyelvismeret hiányának oka a nem megfelelő szociális háttér, és ezen kell javítani.