eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Illegális bevándorlók érkeznek egy csónakban a szicíliai Lampedusa tengerpartjára 2020. augusztus 28-án. Salvatore Martello lampedusai polgármester adatai szerint kevesebb mint két nap alatt negyven csónak kötött ki Lampedusán több mint félezer emberrel.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio

Ismét fölkavarja a közel sem álló vizet a migráció kérdése Olaszországban

Közel ötvenmillió olaszt érint hétfőtől a koronavírus-járvány miatt ősz óta érvényes korlátozások feloldásának kezdete, az intézkedést azonban élénk vita kíséri. Közben újra a középpontba került az illegális migráció ügye is. A részletekről Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértőt, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézetének óraadóját kérdezte az InfoRádió.

Mint arról az Infostart korábban beszámolt, a korlátozások feloldása Olaszországban a lakosság nyolcvanöt százalékának mindennapjait könnyíti meg. A húsz tartományból tizennégy kevéssé veszélyes, vagyis sárga zónába lépett át, közöttük a két legnépesebb térség, a tízmilliós Lombardia és a majdnem 6 milliós Lazio a főváros területével. Közben öt régió, az északi Vallee d'Aosta és a déli Calabria, Puglia, Basilicata és Szicília maradt a közepes kockázati fokozatú, narancssárga térségben, és egyedül Szardínia számít még legalább egy hétig vörös zónának, vagyis teljesen lezárt területnek. Ennek ellenére Matteo Salvini vezette jobboldali kormánypárt, a Liga úgy döntött: aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy további engedmények történjenek a szabályozásokból. Például, hogy teljes mértékben töröljék el a 22 órától reggel 5 óráig tartó kijárási korlátozásokat.

Közben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nyár közeledtével ismét egyre több menekült bevándorló indulhat el Afrikából a tengeren át Európába, főként Olaszország irányába. Ezért a földközi-tengeri migráció ügyében a civilszervezetek megoldást szorgalmaznak, egyeztetést szorgalmazva Rómával. Vásárhelyi Árpád tájékoztatása szerint a Mario Draghi kormányfővel tárgyalásokat kezdeményező mintegy nyolc szervezet célja, hogy megpróbálják biztosítani az emberek életét a nyílt tengeren, rámutatva, hogy

2018 óta már több mint 20 ezer ember halt meg az átkelés során, jellemzően az észak-afrikai területekről.

Az ügy aktualitása: hogy múlt héten ismét elsüllyedt egy lélekvesztő, közel százhúsz áldozatot követelve a nyílt vízen – tette hozzá az Olaszország-szakértő. Ennek nyomán a civilszervezetek ismét arra hívják föl a figyelmet, hogy komoly szükség lenne arra, hogy Líbia, Olaszország és Málta egyeztessen egymás között, továbbá, hogy betartsák azokat a szabályokat, amelyek az életmentést prioritásként kezelik. Vagyis egyrészt állásfoglalást várnak Draghitól a kérdésben – amely kialakult helyzetet maga Ferenc pápa is szégyenletesnek minősített –, másfelől – a civileken túl – egyeztessen más európai szervezetekkel.

A vitához kapcsolódik, hogy bíróság elé állítják Matteo Salvini volt belügyminisztert, a jelenleg is kormányon lévő Liga párt vezetőjét a spanyol Open Arms spanyol civil hajó fedélzetén érkezett 147 migráns 2019-es feltartóztatásáért. Jogi szakértők súlyos precedensnek nevezik, miszerint egy volt minisztert kormánya – ebben az esetben a Conte-kabinet – migrációs intézkedései tiszteletben tartáséért vonnak felelősségre. Bár az ügy kimenetele egyelőre nem sejthető, Vásárhelyi Árpád szerint

nagyon komoly politikai vitát fog generálni, komoly politikai következményekkel.

Az Olaszország-szakértő szerint miután Olaszországban az ilyen és hasonló eljárások nagyon hosszú kimenetelűek, akár hónapokig–évekig is elnyúlhat az egyébként – igazságügyi szempontból – helyi szinten, egész pontosan egy Szicíliai bíróságon kezelt tárgyalás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×