Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
321.97
bux:
131349.71
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az iráni atomenergia-ügyi hivatal által 2021. április 12-én közreadott, 2019. november 5-én készült kép urándúsító centrifugákról a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzemben. Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban az előző napon bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Nyitókép: MTI/EPA/AEOI

Nem tágít Irán, továbbra is kiáll az atomprogramja mellett

A bécsi tárgyalásokon tett javaslatok jobbára arrogánsak, megalázók és figyelemre sem méltók – jelentette ki Irán legfőbb vallási és politikai vezetője a múlt héten Bécsben megkezdődött, az iráni atomalku megmentését célzó többhatalmi egyeztetésekről.

Szerda esti beszédében Ali Hamenei ajatollah ismét bírálta Washingtont, valamint óva intett a tárgyalások elhúzódásától, amely szerinte csak árt az országnak. Hozzátette: a feleknek eleget kell tenniük Teherán követeléseinek, amennyiben azt akarják, hogy Irán is teljesítse a vállalásait.

Nem sokkal Hamenei beszéde előtt a tárgyalásokon részt vevő Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közös közleményt adott ki, amelyben mélységesen aggasztónak nevezték Teherán urándúsítását, rámutatva arra, hogy az ilyen tevékenység az atomfegyverek kifejlesztésének egyik fontos része.

Csütörtökön Haszan Róháni iráni elnök megalapozatlannak nevezte a nyugati aggodalmakat, és kijelentette, hogy szó sincs arról, hogy Irán a nagyobb sűrűségű urán előállításával "egy csapásra" fegyverekben is alkalmazható hasadóanyaghoz jutna.

"Nukleáris tevékenységünk békés célúak, nem törekszünk atombomba előállítására"

– nyomatékosította az iráni elnök.

Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is térjen vissza a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a hathatalmi megállapodásból, és visszaállította a síita állam elleni szankciókat, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével, és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.

Az iráni vezetés többször kijelentette: csak a síita állam ellen hozott szankciók feloldását követően hajlandó visszatérni az atomalkuban vállaltakhoz.

Nem sokkal a bécsi tárgyalások megkezdését követően nagy erejű robbanást jelentettek az iráni Natanz város közelében lévő urándúsítóból, a kibertámadás miatt bekövetkezett szabotázsért Teherán Izraelt tette felelőssé, valamint bejelentette, hogy a válaszul az eddigi legmagasabb szintre fogja dúsítani az uránt, továbbá ezer korszerűbb centrifugát helyez üzembe.

A bécsi egyeztetések újabb fordulóját csütörtökön tartják.

Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×