INFORÁDIÓ
2021. május 15. szombat
Szonja, Zsófia

urándúsítás

kibertámadás

moszad

irán

atomprogram

terrorcselekmény

n. rózsa erzsébet

Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen egy mérnök dolgozik a natanzi nukleáris komplexumban a Haszan Róháni iráni elnökkel folytatott videokonferencia közben Teheránban 2021. április 10-én. Irán ezen a napon bejelentette, hogy az atomprogramjáról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodást szándékosan megsértve újabb, modernebb, ezáltal gyorsabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe, valamint hogy elkezdte a legújabb fejlesztésű centrifugájának gépészeti próbáját.

Közel-Kelet-szakértő: az iráni atomlétesítményben történt incidens egy sorozat része

Üzemzavar történt a hét végén egy iráni atomlétesítményben – Teherán szerint terrorcselekmény állhat a háttérben. Izrael szerint a Moszad hajtott végre kibertámadást a natanzi urándúsító ellen. Mindez akkor történt, amikor Teherán és Washington épp próbálja újraéleszteni a 2015-ös bécsi atomalkut. A részletekről N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát kérdezte az InfoRádió.

N. Rózsa Erzsébet megfogalmazása szerint nagyon valószínű, hogy ismét valamilyen komoly külső beavatkozásra került sor, ami egy sorozat részét képezheti. Tavaly nyáron ugyanis ugyanebben, a Teherántól 120-130 kilométerre fekvő natanzi létesítményben robbanássorozat történt; most áramkimaradásról lehetett értesülni. Emlékeztetett arra is, hogy decemberben merénylet áldozata lett egy iráni atomtudós, akiről az egész világ azt gyanította, hogy ő lehet az iráni nukleáris program vezető alakja. Sőt, Irán azt is felemlegeti, hogy az urándúsító létesítmény már 2010-ben is elszenvedett egy vírustámadást (Stuxnet-kártevő). Az egyes esetek pedig mind–mind több hónapra visszavetették az ottani tevékenységet.

Elemzők közben arra is felhívják a figyelmet, hogy

a hétvégi incidensre épp akkor került sor, amikor Teherán és Washington próbálja újraéleszteni a 2015-ös bécsi atomalkut,

amiből Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat. N. Rózsa Erzsébet ezzel kapcsolatban elmondta: hírek szerint az említett tárgyalások jól haladnak, ennek megítélése azonban – konkrét információk hiányában – nehézkes. Ám már maga a tárgyalások ténye is igen jelentős, hiszen az iráni atomalku – amelyben nemcsak Amerika és Irán, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország is részt vett – egy szinte háborús fenyegetésig fajult helyzetet orvosolt a nemzetközi diplomáciában. Az InfoRádiónak nyilatkozó Közel-kelet szakértő megjegyezte: az irániak ráadásul még azt követően is betartották az alkuban foglaltakat – napra pontosan egy évig –, hogy Trump kiléptette országát a megállapodásból.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint abban sincs ellentmondás, hogy a most üzembe helyezett, nagyobb teljesítményű natanzi urándúsító – egyes értékelések szerint – voltaképp sértheti a nemzetközi megállapodást, miközben Hasszán Rohani iráni elnök az átadási ceremónián hangsúlyozta: országa továbbra is elkötelezett az atomfegyverek terjedésének megakadályozása mellett. Ugyanis válaszul arra, hogy Donald Trump kiléptette az Egyesült államokat az alkuból,

Irán két irányba próbálta meg felkelteni a figyelmet, nyomást gyakorolva a nemzetközi közösségre,

hogy az atommegállapodást visszaállítsák. Az egyik az volt, hogy vállalásai bizonyos elemeit bejelentett mód kezdte el nem teljesíteni, végig hangsúlyozva, hogy mindezek visszafordíthatók, illetve, hogy Irán változatlanul nem lépett ki a megállapodásból. És, ahogyan most a bécsi tárgyalások is mutatják, hajlandó a megállapodás visszaállítására. A nyomásgyakorlás sorába illeszkedik az is, folytatta N. Rózsa Erzsébet, hogy Teherán ismét – immáron hatodik alkalommal – bejelentette: ha nem történik semmi, akkor megkezdik azokkal a sokkal hatékonyabb uráncentrifugákkal a kísérletezést, amelyek használata a megállapodás értelmében tilos lenne.

Ugyanakkor "a nyomásgyakorlás keresztbe–kasul zajlik", hiszen Irán nagyon súlyos szankciók alatt áll, aminek egyes elemei bilaterálisak, például az USA és Irán között akár 1979-80 óta is hatályban lehetnek, és a bécsi megállapodás visszatérte is csak e szankcióösszeség egyes részeit tudná feloldani Teheránnal szemben. Sőt, a Trump-adminisztráció utolsó néhány hónapjában kifejezetten olyan intézkedéseket hozott, amelyek lehetőleg megakadályozzák azt, hogy a következő, Biden-kabinet visszatérhessen a nukleáris megállapodáshoz – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal

Kapcsolódó hang

Közel-Kelet szakértő: a hétvégi iráni incidens egy sorozat részét képezheti
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018