INFORÁDIÓ
2021. augusztus 3. kedd
Hermina

irán

urándúsítás

egyesült Államok

atomalku

Kum, 2009. szeptember 28.A Digitalglobe által 2009. szeptember 28-án közzétett műholdas felvételen Irán feltételezett második urándúsító üzeme látható az iráni Kum közelében. Ezen a területen korábban az Iráni Forradalmi Gárda rakétasilókat működtetett. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2009. szeptember 25-én számolt be arról, hogy Irántól tájékoztatást kapott egy második titkos urándúsító üzem létezéséről. (MTI/EPA/DIGITALGLOBE)

Irán belehúzott az urándúsításba

Infostart / MTI

Az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) 17 kilogramm, 20 százalékosra dúsított uránt állított elő – közölte Mohamed Bagher Ghálibáf iráni parlamenti elnök.

Az iráni parlament novemberben rendeletet adott ki, amelynek értelmében Iránnak 120 kilogramm, akár 20 százalékosra dúsított uránt kell előállítania, illetve új centrifugákat kell üzembe helyeznie, dacára annak, hogy ez sérti a nukleáris programjáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást.

"Köszönjük az AEOI-nak, hogy mindössze egyetlen hónap alatt 17 kilogramm 20 százalékosra dúsított uránt állított elő, és üzembe helyezett néhányat az új IR2M-centrifugák közül" – mondta Ghálibáf az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség beszámolója szerint. Ez az ütem összhangban áll az új nukleáris törvényben foglalt menetrenddel – idézték a házelnököt, miközben meglátogatta a Fordóban működő, föld alatti urándúsító létesítményt.

Az AEOI nem erősítette meg az erről szóló értesüléseket.

Az új jogszabály előirányozza Irán számára, hogy figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiegészítő jegyzőkönyvét, és korlátozza ENSZ-felügyelők bejutását iráni nukleáris létesítményekbe.

A jogszabályt annak ellenére fogadták el, hogy

tiltakozott ellene az AEOI és Haszan Róháni iráni elnök is, utóbbi szerint a törvény megakadályozza az iráni atomalku visszaállítását most, hogy immár Joe Biden az Egyesült Államok elnöke.

Irán a megállapodásban vállalt kötelezettségeit 2019-től kezdte fokozatosan felmondani, miután Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta Iránt. A 2015-ös atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktoroknál, hanem nukleáris robbanófejeknél is fel lehet használni. Irán tagadja, hogy valaha is nukleáris arzenált akart volna kiépíteni.

A dpa német hírügynökség megjegyzi: az iráni elnök abban reménykedik, hogy sikerül megmenteni a megállapodást és vele együtt az iráni gazdaságot, amely a szankciók miatt az egyik legsúlyosabb recesszióban van.

Nyitókép: DIGITALGLOBE
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018