Az iráni parlament novemberben rendeletet adott ki, amelynek értelmében Iránnak 120 kilogramm, akár 20 százalékosra dúsított uránt kell előállítania, illetve új centrifugákat kell üzembe helyeznie, dacára annak, hogy ez sérti a nukleáris programjáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást.

"Köszönjük az AEOI-nak, hogy mindössze egyetlen hónap alatt 17 kilogramm 20 százalékosra dúsított uránt állított elő, és üzembe helyezett néhányat az új IR2M-centrifugák közül" – mondta Ghálibáf az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség beszámolója szerint. Ez az ütem összhangban áll az új nukleáris törvényben foglalt menetrenddel – idézték a házelnököt, miközben meglátogatta a Fordóban működő, föld alatti urándúsító létesítményt.

Az AEOI nem erősítette meg az erről szóló értesüléseket.

Az új jogszabály előirányozza Irán számára, hogy figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiegészítő jegyzőkönyvét, és korlátozza ENSZ-felügyelők bejutását iráni nukleáris létesítményekbe.

A jogszabályt annak ellenére fogadták el, hogy

tiltakozott ellene az AEOI és Haszan Róháni iráni elnök is, utóbbi szerint a törvény megakadályozza az iráni atomalku visszaállítását most, hogy immár Joe Biden az Egyesült Államok elnöke.

Irán a megállapodásban vállalt kötelezettségeit 2019-től kezdte fokozatosan felmondani, miután Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta Iránt. A 2015-ös atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktoroknál, hanem nukleáris robbanófejeknél is fel lehet használni. Irán tagadja, hogy valaha is nukleáris arzenált akart volna kiépíteni.

A dpa német hírügynökség megjegyzi: az iráni elnök abban reménykedik, hogy sikerül megmenteni a megállapodást és vele együtt az iráni gazdaságot, amely a szankciók miatt az egyik legsúlyosabb recesszióban van.