Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint optimista esetben is csak a jövő évszázad elejére tűnhet el a fizetésbeli különbség Európában a nők és a férfiak között. Olaszországban 2074-re, Németországban 2121-re, Romániában viszont már 2022-re kiegyenlíthetődnek a bérek, ha a mostani tendencia folytatódik. Igaz, ez utóbbi esetben – nemtől függetlenül – elfogadhatatlanul alacsonyak a fizetések a konföderáció minősítése szerint.

Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében azt kifogásolja, hogy uniós javaslattevő testület bizonytalan időre elhalasztotta a fizetések átláthatóságát előíró irányelvre vonatkozó előterjesztését.

„Kötelező érvényű szabályokra van szükség azért, hogy átláthatóság legyen a munkaadók részéről. Máskülönben ülhetünk, és várhatjuk, hogy véletlenül kiderülnek a fizetések. Érdemes lenne tudni, hogy egy munkakörre való jelentkezéskor mi a bérszint, mennyit kapott az utoljára ott dolgozó, és mennyit kap a többi alkalmazott” – vélekedett Esther Lynch.

Mindeközben az Európai Parlament arról vitázik, bevezessék-e a kötelező nemi kvótákat a nagy cégek igazgatótanácsaiban. A képviselők szerint ennél fontosabb lenne most az egyenlő bér biztosítása.

Magyarországon is fontos ügy a nemek közötti béregyenlőtlenségi nehézségek leküzdése – mondta az InfoRádiónak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint a jelenlegi bérhelyzetet több szempont szerint kell vizsgálni, egyrészt az azonos munkakörben foglalkoztatottak bérkülönbségét kell összehasonlítani. Ebben az esetben

Magyarország viszonylag jó pozíciót tölt be,

hiszen a nagyvállalati szektorban különböző típusú bértarifarendszereket alkalmazbak, amely munkaköralapú, tehát azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók között legfeljebb a teljesítményük alapján tesz különbséget, és nem a nemük szerint.

A szakszervezeti elnök szerint a nemek közötti bérkülönbség abból is adódhat, hogy teljesen eltérő foglalkoztatási csoportokról beszélhetünk. Ugyanis, például a nők között sokan alacsonyabb képzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottak, és a bérezési viszonyok is ennek megfelelően alakulnak. Hosszú évtizedek óta meglévő probléma, amit a témával foglalkozó kutatókat nyomasztja, hogy

a menedzseri, magasabb pozíciókban jellemzően férfiakat találunk, és a nők jóval kisebb számban jelennek meg

– fogalmazott Mészáros Melinda, és úgy véli, még sokat kell tenni azért, hogy a családjukról gondoskodó nők a munkahelyükre visszatérve megemelt szintű bérezésben részesülhessenek. Ennek jogszabályi feltételei és keretei adottak, a gyakorlati végrehajtását kell csak folyamatosan figyelemmel kísérni.

Több szempontrendszer szerint is vizsgálni kell a bérkülönbségeket, munkáltatónként, munkavállalói csoportonként, munkakörökre lebontva lenne érdemes górcső alá venni a kérdést. Ugyanakkor a magasabban kvalifikált munkakörökben

akár 20–30 százalékos különbség van,

elsősorban a vezetői, középvezetői pozíciók esetében a nők és a férfiak bérezésében ma Magyarországon, utóbbiak javára.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció felszámolása, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk.