Infostart.hu
eur:
379.52
usd:
324.61
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek miután voksolt egy zágrábi szavazóhelyiségben 2020. július 5-én, az előrehozott parlamenti választások napján.
Nyitókép: Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke nyilatkozik a sajtó képviselőinek miután voksolt egy zágrábi szavazóhelyiségben 2020. július 5-én, az előrehozott parlamenti választások napján. (MTI/EPA/Daniel Kasap)

Plenkovicot kérték fel a horvát kormányalakításra

Már jövő héten bizalmat is szavazhat a kabinetnek a parlament.

Zoran Milanovic horvát államfő Andrej Plenkovicot, a július 5-i előrehozott választásokon győztes jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökét bízta meg a kormányalakítással, miután a HDZ a vele eddig is kormánykoalícióban lévő liberális Horvát Néppárttal (HNS), valamint a Reformistákkal és a kisebbségi képviselőkkel megállapodást kötött a közös kormányalakításról - jelentette a helyi sajtó.

Andrej Plenkovic a kormányalakításhoz éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben, ezt követően pedig harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson. Az ügyvezető kormányfő ugyanakkor csütörtökön, a kabinet utolsó ülésén közölte: már jövő hétfőn megtartja alakuló ülését az új összetételű parlament, két nappal később pedig már bizalmat is szavazhat a kormánynak.

A már hivatalosan is miniszterelnök-jelölt Plenkovic a sajtónak elmondta: a kormány előtt számos nehéz - politikai, gazdasági, pénzügyi és közegészségügyi - kihívás áll, emiatt is fontos, hogy mielőbb megalakuljon az új kabinet.

Bejelentette, hogy a kampányban tett ígéretéhez híven csökkentik a minisztériumok számát húszról 16-ra. Néhány tárcát összevonnak, a miniszterek személyéről hétfőn ad tájékoztatását. Négy miniszterelnök-helyettese is lesz a kormánynak. A koalíciós megállapodás szerint közülük egyet a szerb kisebbségi képviselők javasoltak.

Plenkovic jelezte: még a választások előtt azt szerette volna, ha minden kisebbségi képviselő támogatja a kormányt. Erről a választásokat követő napon sikerült is megállapodni.

"Tény, hogy más partnerekkel is tárgyalhattunk volna, de ezt most más időkre halasztottuk, amiért a potenciális partnerek a kampány alatt zsarolóan viselkedtek" - mondta, majd hozzátette: ezért

azokkal a képviselőkkel működnek továbbra is együtt, akikkel az elmúlt négy évben is együttműködtek.

"Akik támogatni szeretnének minket, önkéntes alapon megtehetik" - hangsúlyozta. A választásokon harmadikként befutó jobboldali szuverenista és klerikális Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalomnak ugyanis egyik feltétele azt volt, hogy Plenkovic nem lehet kormányfő.

A két héttel ezelőtti választásokon a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom áll 16 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt 8 mandátummal a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), valamint 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség, a választások meglepetése. Három parlamenti helyre számíthat a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy helyre pedig a kisebbik kormányzó párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és Radimir Cacic Reformisták nevű pártja.

A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely körül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli majd az új összetételű parlamentben. A magyar kisebbségi képviselői helyért egyetlen jelölt indult, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, aki képviselő volt a leköszönő parlamentben.

A részvételi arány 46,90 százalékos volt, ami alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a választásra jogosultak 52,59 százaléka járult az urnák elé.

Az 50 éves Andrej Plenkovic jogász. A horvát külügyminisztériumban kezdte pályafutását, a HDZ-be 2011-ben lépett be. A párt élére 2016 júliusában választották meg, miután Tomislav Karamarko akkori elnök lemondott tisztségéről. A szeptemberi előrehozott parlamenti választásokat követően Kolinda Grabar-Kitarovic korábbi államfő októberben kormányalakítással bízta meg. Négy nyelven beszél, diplomataként korábban Brüsszelben is dolgozott.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Ledolgozták a nagy esést az amerikai indexek

Ledolgozták a nagy esést az amerikai indexek

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. Hétfő este az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban.Hétfő este A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. A nyitás utáni több mint 1 százalékos esést követően sikerült szépítenie estére a vezető amerikai indexeknek. Az S&P 0,04 százalékos pluszban zárta a napot, míg a Nasdaq 0,36 százalékos pluszban végzett. A Dow jegyzése enyhe, 0,1 százalékos mínuszban zárt.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×