eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A párizsi Notre-Dame-székesegyház két nappal a templomban pusztító tűzvész után, 2019. április 17-én. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Durva vita a Notre-Dame felújításáról

A tűzvész sújtotta párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítéséért felelős kormánybiztos arra kérte az épület eredeti formájában való helyreállítást szorgalmazó főépítészt, hogy "fogja be a száját".

A székesegyházban április 15-én keletkezett tűzvész elpusztította a huszártornyot és a gerendázatot. Emmanuel Macron elnök másnap azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, de a határidőt sokan szorosnak találják. Az újjáépítők két táborra szakadnak: az "ortodoxok" azt követelik, hogy a 19. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal.

Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A "modernisták" - köztük maga a köztársasági elnök is - viszont újító kézzel nyúlnának az új építményhez, rajta hagyva a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

"Én annak a helyreállítását szorgalmazom, ami már megvan. Vagy az lesz, hogy eredeti formájában helyreállítom és akkor azt én csinálom, vagy kortárs huszártorony lesz, de akkor azt mást fogja megcsinálni" - mondta Philippe Villeneuve még októberben az RTL kereskedelemi rádióban.

Jean-Louis Georgelin, a katedrális helyreállítást vezető kormánybiztos, korábbi vezérkari főnök, egy parlamenti bizottsági meghallgatáson nem rejtette véka alá a véleményét a katedrálisban 2013 óta dolgozó főépítészről.

"Ami a főépítészt illeti, már elmagyaráztam neki, hogy fogja be a száját, és hogy okosan haladjunk előre

annak érdekében, hogy a legjobb döntést hozzuk meg a Notre-Dame, Párizs, mindenki számára" - fogalmazott a kormánybiztos, aki szerint a huszártorony kérdése csak 2021 elején lesz majd napirenden.

Jean-Louis Georgelin megerősítette: az a cél, hogy az államfő által is említette ötéves intervallum alatt befejeződjenek a helyreállítási munkálatok.

"A katedrális még mindig veszélyben van.

A stabilizációs fázis még nem fejeződött be. Majd akkor lesz vége, ha a (tűzvész előtt felállványozott) huszártorony korábbi állványzatát teljesen elbontották" - jelezte a kormánybiztos. A tél beköszöntével "nem kizárt, hogy egy erős szél destabilizálja az állványzatot" - tette hozzá a tábornok.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×