eur:
388.88
usd:
361.75
bux:
68618.53
2024. május 8. szerda Mihály
Nyitókép: Pixabay

Több ország sem nevezte meg EU-s biztosjelöltjét

Nem minden európai uniós tagország kormánya adta le a kitűzött határidőig, hétfőig azon személy nevét, akit a november elején hivatalba lépő Európai Bizottságba jelöl.

Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy

nem lesz semmilyen hivatalos bejelentés, amíg meg nem születik a végleges lista,

nem kívánnak részletekbe bocsátkozni egyelőre, hiszen még tart a jelölési folyamat.

Kiemelte, hogy az EU alapszerződése mindössze annyit ír elő, hogy november 1-jén meg kell alakulnia az új bizottságnak, ugyanakkor rámutatott, hogy minél hamarabb sikerül megállapodni, annál jobb, Ursula von der Leyen megválasztott elnök pedig készen áll megkezdeni az egyeztetéseket a jelöltekkel.

Az EU finn soros elnöksége informálisan augusztus 26-át tűzte ki határidőnek,

sajtóhírek szerint azonban sem Franciaország, sem Olaszország nem nevezte még meg a jelöltjét.

Ursula von der Leyen a nemek egyensúlyára törekszik, azaz ugyanannyi női tagot szeretne, mint férfit, ezért arra kérte a tagállamokat, hogy jelöljenek két-két személyt, akik közül majd választhat. Ennek viszont bennfentes források szerint csak kevés kormány tett eleget, például a portugál és a román.

Az eddig ismert személyek között kevesebb a nő, mint a férfi, így sok elemző női jelöltekre számít Párizs és Róma részéről. Franciaországban például a korábban esélyesnek tartott Brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier helyett elsősorban Sylvie Goulard volt és Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter nevét kezdték emlegetni.

A bizottsági szóvivő hangsúlyozta: Ursula von der Leyen keményen dolgozik a kiegyensúlyozottság elérése érdekében, azonban az végső soron a tagállamok kormányain múlik.

Tim Barrow, az október végi uniós kilépésre készülő Egyesült Királyság EU-nagykövete pénteken közölte, hogy a brit kormány nem delegál tagot az Európai Bizottságba, ezért nem is nevez meg jelöltet. Kiemelte, hogy nem fogják akadályozni a huszonhét fős névsor jóváhagyását.

Szakértők szerint

a határozott nyilatkozatok ellenére könnyen elképzelhető újabb halasztás,

s ez esetben bizonyos jogi dilemma lépne fel, amelyet esetleg Julian King mostani brit uniós biztos ideiglenes kinevezése oldhatna fel.

A jelölteket szeptemberben fogják meghallgatni az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a benyújtott listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Ezt követően a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottság testületét.

"Iszonyú nagy munka"

Az új bizottsági elnöknek szeptemberre össze kell tudnia rakni egy javasolt listát, hangsúlyozta Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója az InfoRádióban.

"Jelenleg van egy megválasztott európai bizottsági új elnök, akinek a mandátuma elvben november 1-én kezdődik, és neki szeptemberre össze kell tudnia rakni egy javasolt listát a leendő új Bizottságról, a leendő biztosok munkakörének leírásával együtt, ahhoz, hogy az Európai Parlament szeptemberben, immár elkezdve a szezont, megkezdje a biztosjelöltek meghallgatását – ismertette Fóris György, hozzátéve –, ami

iszonyú nagy munka, 26 ember 3 órás szakbizottsági meghallgatása,

amire mindenkinek nagyon kell készülnie, sok munka van vele. De ez feltételezi azt, hogy addigra már az a bonyolult művelet, ami azzal jár, hogy 26 ember között elosztanak 26 különböző munkaterületet, és ezzel megfeleljenek mindenfajta elvárásoknak, kormányzatnak, személynek, intézményeknek, ez addigra megtörténik. Sokak szerint az augusztus 26-a nemhogy korai, hanem késői időpont, és nagyon kell majd kapkodni a biztosság elnökének, hogy szeptember első heteire kész legyen ezzel a művelettel."

Címlapról ajánljuk
A hidegháború óta eltelt idő legveszélyesebb nyara jön
Kis-Benedek József az Arénában

"A hidegháború óta eltelt idő legveszélyesebb nyara jön"

Az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár arról is beszélt, hogy meglátása szerint a közel-keleti konfliktus esetében nagyobb az eszkaláció veszélye, mint Ukrajnából. Szerinte szinte lehetetlen kiszűrni azt, hogy Rafah városában ki a Hamász harcosa és ki nem az, emiatt is lassú az ottani helyzet megoldása és rosszat sejtet az izraeli sietség.

Érkezik a kínai elnök, óriási lezárások jönnek – itt vannak a részletek

Mutatjuk, melyik fővárosi útvonalakon mikor kell jelentős korlátozásra számítani.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kínosan leszerepeltek az oroszoknak átadott fegyverek, tömeges légitámadást indított Moszkva Ukrajna ellen – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Kínosan leszerepeltek az oroszoknak átadott fegyverek, tömeges légitámadást indított Moszkva Ukrajna ellen – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Oroszország 2023 ősze óta kap fegyvereket Észak-Koreától, köztük számos rakétatípust is. A fegyverek hatékonyságával kapcsolatban azonban súlyos aggályok merülnek fel a bevetések alkalmával – írja az Ukrajinszka Pravda. Május 8-án az orosz erők tömeges légitámadást hajtottak végre Ukrajna több régiójában. A célpontok között stratégiai fontosságú létesítmények voltak, melyek közül többet is találat érhetett. Az ukrán légvédelem összesen 59 ellenséges eszközt semmisített meg - írta a Kyiv Post. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×