Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Az Európai Tanács által az Európai Bizottság elnökének jelölt német Ursula von der Leyen az Európai Parlament 2019. július 16-i ülésén beszél az EP strasbourgi üléstermében. A képviselők a nap folyamán szavaznak titkosan von der Leyen jelöléséről.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Megszavazták, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új elnöke

A szavazás előtt néhány órával elmondott kortesbeszédében új zöld törvényjavaslatot, a migrációval kapcsolatban szolidaritást és tehermegosztást, a brexitről szólva pedig, ha szükséges, újabb halasztást ígért a német politikus, aki az első nő ebben a pozícióban.

Az Európai Bizottság elnökségére jelölt Ursula von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők többségének - 50 százalék plusz egy fő - szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz. Szűken ugyan, de meglett a többség, ehhez ugyanis 374 támogató szavazatra volt szüksége, az Európai Parlament képviselői pedig 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a jelölt bizottsági elnöki kinevezését. Egy szavazat érvénytelen volt.

Az EP eljárási szabályai szerint a képviselők titkosan, urnás szavazással döntenek a jelölt személyéről. A szavazás során a bizottsági elnökjelölt sosincs jelen, azonban az eredmény bejelentésekor von der Leyen is a teremben volt.

Ursula Von der Leyen október 31-e után veszi át ténylegesen az Európai Bizottság vezetését a leköszönő Jean-Claude Junckertől. Mandátuma öt évre szól.

A megválasztott elnök első szavai a köszönetről szóltak. Mint mondta, óriási megtiszteltetés számára a szavazás eredménye.

"Nagy a felelősség, most megkezdődik a munka"

- hangsúlyozta, és közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait.

Strasbourg, 2019. július 16.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
Strasbourg, 2019. július 16. Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A politikus a Twitteren magyarul is megköszönte megválasztását:

Ursula von der Leyen, aki jelenleg Németország védelmi minisztere, a szavazás napjának délelőttjén, első strasbourgi beszédében a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor keményen fogalmazott:

"Számomra a legfontosabb, hogy Európa erős és egységes legyen. Aki Európát gyengíteni, megosztani akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, az ellen nagyon keményen fogok harcolni."

A politikus szerint az egész EU-ra vonatkozó jogállamisági mechanizmust kell kialakítani az Európai Bizottság vezetésével. Mint mondta, biztosítani fogja, hogy a jogállamiság garantálása érdekében teljes és átfogó eszköztárat használjanak európai szinten.

Nem lehet kompromisszumot kötni, ha a jogállamiság tiszteletben tartásáról beszélünk.

- fogalmazott Ursula von der Leyen.

A német politikus beszélt a brexitről is, mint mondta, az Egyesült Királyság szövetséges és erős partner marad, ő maga pedig bizottsági elnökként kész meghosszabbítani a brit kilépés dátumát, ha arra szükség van a jobb megállapodás érdekében.

Ursula von der Leyen azt mondta,

mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon,

valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.

Ursula von der Leyen kijelentette azt is, hogy biztosítani fogja a nemek közötti teljes egyenlőséget az uniós biztosok testületében, mint mondta, ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fog habozni új neveket kérni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×