A magasabb olajárak és az Egyesült Államok elszigetelődése miatt Irán ma jobb helyzetben van, mint 2016 előtt volt - mutatott rá egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata.

A perzsa ország ellen évekig nemzetközi szankciók voltak érvényben, mielőtt Irán, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából és Németországból álló hatos csoport 2015. július 14-én aláírta azt a megállapodást, amely garantálni hivatott, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. A büntetőintézkedések feloldásával 2016 elején Irán gazdasági helyzete javulni kezdett.

Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul a nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán nem tartja be kötelezettségeit. Az újra bevezetett szankciók egy része augusztusban, másik része pedig novemberben lépett életbe, utóbbi érinti az iráni bankokat, a hajózást és az energetikai szektort, embargóval sújtva az olajexportot.

Speciális mechanizmust hoznak létre a dollár kiváltására

Trump hatalomra lépése óta azonban a világhatalmak korábban egységes frontja szétesőben van, legyen szó akár kereskedelemről, akár kollektív biztonságról. Az Iránnal kötött egyezmény többi aláírója - Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Kína és Oroszország -, illetve az Európai Unió elítélték Trump döntését. Az EU jelenleg egy speciális mechanizmus - valószínűleg egy barterrendszer - létrehozásán dolgozik, amely lehetővé tenné az iráni olaj és egyéb exportcikkek megvásárlását amerikai dollár nélkül.

Az egység hiánya, valamint az amerikai szankciós rezsim megkerülését célzó uniós lépések, jelentős pszichológiai támogatást adnak Teheránnak, azt azonban nem akadályozták meg, hogy a külföldi vállalatok az amerikai büntetéstől félve kivonuljanak Iránból.

Diszkontárak jöhetnek

Miközben az amerikai szankciók valószínűleg recessziót okoznak Iránban jövőre, a csökkentett, de továbbra is jelentős mennyiségű olajexport révén elemzők szerint elkerülhető az összeomlás. A gazdasági problémák enyhítésének reményében iráni tisztviselők arra utaltak, elképzelhető, hogy Teheránnak kedvezményes áron kell eladni az olajat, hogy vásárlókat vonzzon. Az is lehetséges, hogy az iraki hatóságok speciális váltókon keresztül kedvezőbb árfolyamon adnak el dollárt az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek vagy egyéb fontos termékek importőreinek.

Az iráni olaj legnagyobb vásárlói (Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea) 180 napra mentesültek az amerikai szankciók alól. Ezek az országok, amelyek az iráni olajexport 80 százalékát veszik fel, még vásárolnak iráni nyersolajat, de fokozatosan csökkenteniük kell az Iránból származó importot.

Felborul Irán állami költségvetése

Irán olajexportja 1,82 millió hordóra rúgott októberben a Kpler energiapiaci adatokat gyűjtő és elemző francia vállalat statisztikái szerint. Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú iráni tisztviselő azt hangoztatta, hogy akkor is működtetni tudják a gazdaságot, ha az export napi 800 ezer hordóra esik vissza.

A szankciók ugyanakkor mindenképpen felborítják Irán állami költségvetését, növelik az egyébként is magas inflációt, illetve a munkanélküliségi rátát, összességében nehezebbé teszik az átlagos emberek életét.

Az idei iráni költségvetést hordónként 57 dolláros átlagárra alapozták, ám az utóbbi hetekben jelentősen csökkent a kőolaj világpiaci ára.

Május óta - amióta Trump bejelentette az Egyesült Államok kivonulását az egyezményből - a kenyér, a főzőolaj és egyéb termékek ára jelentősen emelkedett, az iráni valuta értéke pedig csökkent. Az iráni riál gyengülése egyes importtermékek árát az égbe emelte, egyúttal ellehetetlenítette egyes vállalkozások működését. Az Iránban működő kis üzletek és gyárak közel 70 százaléka zárt be az utóbbi hónapokban nyersanyag- vagy keményvaluta-hiány miatt.