eur:
395.72
usd:
372.02
bux:
65674.41
2024. április 19. péntek Emma
Washington, 2018. május 8.Donald Trump amerikai elnök mutatja az aláírásával ellátott rendeletet az Irán elleni szankciók visszaállításáról a washingtoni Fehér Házban 2018. május 8-án, miután bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. (MTI/AP/Evan Vucci)
Nyitókép: Evan Vucci

Irán és urán - ez jöhet az atomszerződés felmondása után

Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a rendeletet, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket. Az amerikai kilépés ellenére Irán egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal - mondta az állami televízióban Haszan Róháni iráni elnök. Franciaország, Németország és Nagy-Britannia sajnálatosnak nevezte az Egyesült Államok döntését, de kész együttműködni egy átfogóbb megállapodás kidolgozásában.

A Fehér Házból valamennyi nagy tévétársaság által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök ostorozta Irán politikáját és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást "rosszul tárgyalták", ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.

Irán 2015 nyarán egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.

Trump utalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt hétfőn mondott beszédére, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Bár azóta kiderült, hogy ezek a hírszerzési információk a 2015 előtti helyzetre vonatkoztak, beszédében Donald Trump így fogalmazott: ezek az információk megerősítik, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik.

Az elnök hangsúlyozta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban szerinte az egyezmény lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Ha életben maradna ez az egyezmény, akkor ez fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten - tette hozzá. "Nincs megfelelő mechanizmus" annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat - hangoztatta Trump, hozzátéve, hogy a megállapodás egyébként sem kényszeríti Iránt arra, hogy felhagyjon destabilizáló tevékenységével és a terrorizmus támogatásával a térségben. Trump Szíriát és Jement említette példaként az állítólagos iráni destabilizáló tevékenységre. Az amerikai elnök diktatúrának minősítette az iráni rendszert.

Leszögezte: "világos", hogy a jelenlegi, "alapjaiban hibás" egyezmény mellett az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Irán atombombára tegyen szert, ezért - mint hangsúlyozta - az Egyesült Államok kivonul az egyezményből.

A kilépéssel egy időben Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen, mégpedig - ahogyan Trump fogalmazott: - "a lehető legmagasabb szinten". Az erőteljes szankciók azonnal életbe lépnek - közölte.

A beszéd után Donald Trump aláírta azt a memorandumot, amely a büntető intézkedésekről rendelkezik.

Az elnök leszögezte: valódi, tartós megodást szeretne az iráni nukleáris fenyegetés megoldására, de konkrétumokat nem említett. Hozzátette: ilyen tartós megoldást szerinte Irán is akar majd.

Az iráni atomprogramról kötött szerződésből történő amerikai kilépés ellenére Irán egyelőre tartja magát az egyezményben foglaltakhoz és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal - mondta az állami televízióban közvetített beszédében Haszan Róháni iráni elnök kedden.

Hozzátette ugyanakkor, hogy

miután az Egyesült Államok bejelentette kilépését a többhatalmi szerődésből, újrakezdhetik az urándúsítást, amelyet a 2015-ben aláírt megállapodás értelmében korlátoztak.

Haszan Róháni közölte, utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást.

Hozzáfűzte azonban, várnak néhány hetet az erről szóló döntéssel. Ez idő alatt tárgyalni akarnak az egyezmény többi részesével.

Franciaország, Németország és Nagy-Britannia is sajnálatosnak tartja az Egyesült Államok döntését, hogy felmondta az iráni atomegyezményt, de kész együttműködni egy átfogóbb megállapodás kidolgozásában - közölte az Elysée-palota

Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren bejelentette, hogy Párizs olyan, az iráni atomprogramról szóló szélesebb megállapodáson fog dolgozni, amely lefedi majd az iszlám köztársaság regionális tevékenységét, illetve ballisztikusrakéta-programját is.

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett - szögezte le kedden Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, sajnálatát fejezve ki Donald Trump amerikai elnök bejelentése miatt, amely szerint az Egyesült Államok felmondja a szerződést.

Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet Brüsszelben azt mondta, hogy folytatódik a nemzetközi erőfeszítés az Iránnal kötött többhatalmi atomalku fenntartása érdekében.

Benjámin Netanjahu izraeli minsizterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök bátor, helyes döntést hozott az iráni nukleáris alku felmondásával.

Az izraeli hadsereg légvédelmi egységeket telepített az északi határvidékre a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint. A televízió szerint azért adták ki az utasítást a Golán- fennsíkon a lakosságnak és a hatóságoknak az óvóhelyek megnyitására, mert szokatlan iráni csapatmozgásokat észleltek Szíriában.

Egybehangzó értékelések szerint Trump döntése nyomán éleződni fog a feszültség az Egyesült Államok és az Iránnal kötött szerzdés többi aláírója között és általánosságban a Közel-Keleten is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×