Ha bevezetnék a Nők40 mintájára a Férfi40 programot a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségére, nehezen kezelhető módon nőnének meg a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai – írja Farkas András nyugdíjszakértő véleménycikkében a Portfolión.

A Férfi40 potenciálisan a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás több mint 80 százalékába is kerülhetne, vagyis elérhetné a 440 milliárd forintos tételt. Mint írja, hogyha pedig megszűnne a nemek szerinti bontás, akkor a mai formájában megszűnne a Nők40 is. Emellett a kedvezményes nyugdíjat igénylő személynek tudomásul kellene vennie, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, nők esetében annyiszor 2-3 százalék, férfiak esetében annyiszor 4-6 százalék, ahány évvel korhatára betöltése előtt nyugdíját igénybe veszi.

A nyugdíjszakértő emlékeztet: a Nők40 az Orbán-kormány politikai terméke volt a 2010-es „nagy nyugdíjfelfordulást” követően, 2011. január 1-vel vezették be. Azonnal csökkenti a nyugdíjkassza bevételeit, miközben nagyon hosszú ideig növeli a nyugdíjkiadásokat. Idén 539 milliárd forintba kerül, amely jóval több, mint az eredetileg erre feltételezett összeg.

Az utóbbi években a nyugdíjba vonuló hölgyek fele a Nők40-et veszi igénybe, a kedvezményes nyugdíjak tehát az összes új nyugdíjmegállapítás közel 30 százalékát teszik ki minden évben. Mindeközben a Tisza választási ígéretei között szerepel az a vállalás, hogy megvizsgálják a Férfi40 bevezetésének lehetőségét – teszi hozzá. A Mi Hazánk évek óta szorgalmazza a Férfi40 bevezetését.

A cikkben hozzáteszi, hogy

jelenleg a kétmillió öregségi nyugdíjas mindössze 38,4 százaléka férfi. A férfiak várható élettartama ugyanis 65 éves koruk után jelentősen, közel négy évvel rövidebb, mint a nőké.

Mindeközben jelentős eltérések vannak a keresetek terén is. A szakértő szerint ezt a gondot jelentősen enyhítené, ha a magyar nyugdíjrendszerben is lehetőség lenne a nyugdíjjogosultságok szülők közötti megosztására. Erre azért nincs jelenleg lehetőség, mert nincsenek érdemi funkciót ellátó egyéni nyugdíjszámlák.

Magyarországon közel ötször annyi özvegy nő él, mint özvegy férfi.

A férfiak sok esetben nem élnek elég hosszú ideig ahhoz, hogy az általuk befizetett járulékokkal egyéni szinten egyensúlyba kerülhessen az őket illető nyugdíj mértéke. Jelenleg az Európai Unióban a születéskor várható átlagos élettartam 81,5 év, Magyarországon pedig 77 év. Nemek szerinti bontásban az EU-s átlag 78,9 év a férfiak esetében, 84,1 év a nők esetében. Az egészségesen várható időszak teljes élethosszon belüli aránya ugyanakkor a férfiaknál hosszabb, a férfiak életük 85 százalékát, míg a nők 81 százalékát élik le egészségesen.

De facto kettős nyugdíjkorhatár alakult ki, a férfiaknak minden esetben kivétel nélkül 65 év, a nőknél viszont átlagosan ennél 3 évvel alacsonyabb a Nők40 lehetősége miatt. Ezen felül elsősorban a férfiakat érinthette hátrányosan a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése és a korkedvezmény-szerzési lehetőség kivezetése 2011-ben – írja a nyugdíjszakértő.

A cikkben emlékeztet, hogy az EU-tagállamokban átlagosan a GDP 10,9 százalékát fordítják a nyugdíjakra a magyar 8,05 százalékkal szemben. A jelenleg hétezer milliárd forintos nyugdíjkasszát a Tisza-kormány eddig bejelentett intézkedései közel nyolcezer milliárd forintra emelhetik, azonban ez továbbra is csak a nominális GDP 8,3 százalékát tenné ki 2026-ban. A Nők40-re mindeközben a teljes nyugdíjkassza 7,8 százalékát költik.

A legkorábban azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül nem szakították meg a munkaviszonyukat. A férfiak kedvezményes nyugdíja potenciálisan a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás több mint 80 százalékába is kerülhetne, vagyis elérhetné a 440 milliárd forintos tételt. A kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege, ugyanakkor a gyakorlatban 43 év munkaviszony után lennének jogosultak erre a férfiak – olvasható a cikkben.