A Vasas Gábor főigazgató, kutatóprofesszor és Tóth Viktor tudományos főmunkatárs által jegyzett állásfoglalás felhívja a figyelmet, hogy a tó jövője, ökológiai stabilitása függ olyan természetes vagy természetközeli állapotban fennmaradt területektől is, amelyek sok esetben nem állnak országos vagy helyi védelem alatt, mégis kulcsszerepet töltenek be a Balaton működésében.

Az elmúlt mintegy 150 évben a Balaton közvetlen környezetében lévő vizes élőhelyek területe 60 százalékkal csökkent – mutatnak rá a kutatók, részletesen kifejtve, miért kulcsfontosságú a megmaradt „foltok” megőrzése.

Felidézték, az urbanizációs beépítettség természetes élőhelyekre gyakorolt negatív hatásaira számos példa van a tudományos irodalomban, melyek közül a BLKI kutatói többet már tapasztaltak a Balatonban. Példaként említették a nádasterületek zsugorodását és feldarabolódását,a parti élőhelyek homogenizálódását, az algavirágzások és eutrofizációs anomáliák erősödését, az invazív fajok megjelenését, a természetes szűrő- és pufferterületek elvesztését, a helyi oxigénhiányos állapotok kialakulását zárt kikötőkben, valamint a tó ökológiai ellenállóképességének csökkenését.

A Balaton védelmét szolgáló, tavaly életbelépett új szabályozás, a BATÉK (Balaton Vízparti Területeinek Területfelhasználási Követelményei), illetve a jelenlegi szabályozási környezet elégtelenségére is felhívják a figyelmet. Mint írják, az új szabályozásban „...lehetőséget teremthetnek olyan természetes vagy természetközeli állapotú területek beépítésére is, amelyek hosszú távon a Balaton ökológiai működésének stabilitását biztosíthatják”.

Kiemelik, hogy nem csak az újabb beépítek megakadályozása a cél, hanem hogy

„az állami szabályozás egyes kritikus területeken kifejezetten a már meglévő beépítettség csökkentését, a természetes állapotok helyreállítását, a rekultivációt célozza meg”.

A természetes és természetközeli élőhelyek elvesztése nem csupán tájképi vagy természetvédelmi kérdés, hanem a tó ellenállóképességét, vízminőségét és hosszú távú fenntarthatóságát is érintő jelenség - mutatnak rá a kutatók.

Hangsúlyozzák, hogy a Balaton térségében minden jelentősebb területhasználati vagy beépítési döntés esetében kiemelten szükséges a kumulatív ökológiai hatások vizsgálata, a természetes élőhely-kapcsolatok megőrzése, a vizes élőhelyek és berkek ökológiai szerepének figyelembevétele, valamint a hosszú távú klímaadaptációs szempontok érvényesítése.

Mindez a térségében élők és az idelátogatók egészséges környezethez való jogát is érinti – jegyzik meg.

Hozzáteszik, a Balaton jövője közös ügy, a jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát.

Kitérnek arra is, hogy a civilek, helyi közösségek, szakmai szervezetek törvényes és szakmailag megalapozott fellépése kulcsszerepet játszhat balatoni területek megőrzésében.

„A természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele” – hangsúlyozták az állásfoglalásban.