A Trump-kormányzat fenyegetett, az európaiak, köztük a távozó Nagy-Britanniával, mégis meglépték. London, Párizs és Berlin létrehozta az Instex-et,

azt a nem dolláralapú kereskedelmi csatornát amelyen keresztül részben folytatni tudják a kereskedést Iránnal,

abban a reményben, hogy a külföldi valutához jutó Teherán betartja az „atomalkut” és nem fejleszt nukleáris fegyvert.

Korábban a Trump-kormányzat egyik illetékese arra figyelmeztetett:

„lehet választani: vagy Iránnal vagy az Egyesült Államokkal akarnak üzletelni”.

„Remélem európai szövetségeseink bölcsen választanak” – mondta Tom Cotton republikánus szenátor.

Az Iránt újra kereskedelmi szankciókkal sújtó Washington felmentést adott nyolc országnak – köztük feltételezések szerint Japánnak, Dél-Koreának, Indiának és Kínának – hogy folytathassa a kereskedelmet Teheránnal, igaz jóval alacsonyabb szinten, mint korábban.

Az európai országok ugyanakkor nem kaptak ilyen kedvezményt.

Felmerült, hogy az amerikaiak aggódnak, hogy az európai kereskedelmi eszköz, az Instex kiválthatja a jelenlegi nemzetközi banki átutalási rendszert, a SWIFT-et.

A Trump által felrúgott atomalku részeként Irán hajlandó korlátozni nukleáris programját, cserébe azokért a gazdasági előnyökért, amelyeket a kereskedelmi szankciók feloldása ígér.

Jelképes támogatás de erős üzenet

Az európai vezetők igyekeztek olyan megoldást találni, aminek jóvoltából nem áll le a kereskedelem az iszlám köztársasággal, amelynek gyengélkedő gazdaságát súlyosan megviselik a Trump-kormányzat intézkedései.

Európai politikusok elismerték, hogy a „speciális kereskedelmi eszköz” valójában jelképes támogatást nyújthat csak, mivel az Egyesült Államokban kereskedő európai cégek az amerikai szankcióktól tartva nem vállalják majd hogy Teheránnal üzleteljenek.

Szakértők felhívják a figyelmet, hogy a kereskedelmi eszköz kezdeti célja az, hogy olyan fizetési tranzakciókat bonyolítsanak le rajta keresztül, amelyekre nem vonatkoznak az amerikai szankciók.

„Sem Európa, sem Irán nem gondolja azt, hogy az Instex varázsütésre megoldja az összes kereskedelmi problémát, de ez egy politikai jelzés arról, hogy Európa komolyan gondolja vállalásait és hajlandó lépéseket tenni.

Azt üzenik Amerikának: ha az túlzásba viszi a másodlagos szankciókat, akkor azokra fokozatosan, határozott választ kap majd”

– mondta Ellie Geranmayeh, az Európai Nemzetközi Kapcsolatok Tanács közel-kelet szakértője.

A Franciaországban bejegyzett Instexen át – egyelőre – az iráni lakosság számára fontos – gyógyszer-, orvosi eszköz- és mezőgazdasági kereskedelem zajlik majd, de később csatlakozhatnak hozzá fejlődő országok is.

Teherán számra hátrányos módon az európai kereskedelmi eszköz nem nyújt támogatást az iráni olajexportnak, ami stratégiai fontosságú az iráni gazdaság számára.