Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Fellövik a Sencsou-23 ûrhajót fedélzetén három kínai ûrhajóssal az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Góbi sivatagban fekvõ Csiucsüan kilövõbázisról 2026. május 24-én. A háromfõs legénység - Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Li Csia-jing kutatási szakértõ – várhatóan hat hónapot tölt a mintegy 400 kilométeres magasságban keringõ Tienkung (Mennyei Palota) kínai ûrállomáson, ahol tudományos kísérleteket végeznek, karbantartási munkákat látnak el és ûrsétákat hajtanak majd végre.
Nyitókép: Andrés Martínez Casares

Hét hónapot voltak az űrben, most hazatértek a kínai űrhajósok

Sikeresen földet ért pénteken, pekingi idő szerint 20 óra 11 perckor a Sencsou-22 űrhajó visszatérő egysége, fedélzetén a Sencsou-21 küldetés három kínai űrhajósával – jelentette a CCTV kínai állami televízió és a kínai űrügynökség (CMSA).

A Csang Lu ezredes, valamint Vu Fej és Csang Hung-csang alkotta háromfős legénység az észak-kínai Belső-Mongólia autonóm területen található Tungfeng leszállóhelyen ért földet. A helyszíni orvosi vizsgálatok szerint mindhárom űrhajós jó egészségi állapotban van.

A Sencsou-21 legénysége 2025. november 1-jén érkezett meg a Tienkung (Mennyei Palota) kínai űrállomásra.

Az űrhajósok 210 napot töltöttek az űrben, amellyel új kínai rekordot állítottak fel

egyetlen személyzet leghosszabb folyamatos űrbeli tartózkodásában. A kínai űrügynökség közlése szerint a küldetés teljes sikerrel zárult.

A rekordot jelentő küldetés során a legénység három űrsétát hajtott végre, megvizsgálta a Sencsou-20 visszatérő kapszulájának egyik ablakát, valamint űrszemét elleni védelmi eszközöket telepített az űrállomáson. Emellett több rakománykezelési műveletet is végrehajtott, és számos tudományos kísérletet folytatott a mikrogravitációs fizika, az anyagtudomány, az élettudományok, az űrorvoslás és az űrtechnológia területén.

A küldetés több történelmi jelentőségű eseményhez is kapcsolódott a kínai „emberes” űrprogramban. Az űrhajósok részesei voltak annak az első esetnek, amikor egy űrhajó visszatérését űrszemét-becsapódás miatt el kellett halasztani. Szintén először fordult elő, hogy egy személyzet másik űrhajóval tért vissza a Földre, mint amellyel az űrállomásra érkezett, valamint ekkor hajtották végre Kína első emberes vészhelyzeti űrindítását is.

A mostani visszatéréshez használt Sencsou-22 űrhajót 2025. november 25-én indították el a Csiucsüan Űrközpontból a kínai emberes űrprogram első vészhelyzeti indításaként.

A személyzet eredetileg a Sencsou-21 űrhajóval érkezett az űrállomásra. Az űrhajó később az űrszemét-becsapódás miatt megsérült Sencsou-20 helyére lépett, és biztonságban hazaszállította annak legénységét. A Sencsou-21 küldetés három űrhajósa emiatt tért vissza a Sencsou-22 fedélzetén a Földre.

Nyitóképünkön: a „váltószemélyzet” indulása –fellövik a Sencsou-23 űrhajót fedélzetén három kínai űrhajóssal az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Góbi sivatagban fekvõ Csiucsüan kilövőbázisról 2026. május 24-én. A háromfős legénység, Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Li Csia-jing kutatási szakértő várhatóan hat hónapot tölt a mintegy 400 kilométeres magasságban keringő Tienkung (Mennyei Palota) kínai űrállomáson, ahol tudományos kísérleteket végeznek, karbantartási munkákat látnak el és űrsétákat hajtanak majd végre.

Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá,
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×