Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
München, 2018. október 14.Horst Seehofer német belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője a bajor tartományi választás estéjén Münchenben 2018. október 14-én. A  közzétett eredmények szerint a CSU a szavazatok 35,5 százalékával a legtöbb szavazatot kapta, de elveszítette többségét. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Horst Seehofer: az okokat fel kell dolgozni

A Keresztényszociális Unió (CSU) megkapta a felhatalmazást a bajor választóktól a kormányzás folytatására - jelentette ki Horst Seehofer pártelnök vasárnap Münchenben a bajorországi tartományi törvényhozási (Landtag-) választás után.

A CSU választási központjában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja nem ért el jó eredményt, és ennek okait fel kell dolgozni, de a következő időszakban "egységesen és teljes erővel" a választóktól kapott felhatalmazás megvalósítására, a kormányalakításra kell összpontosítani.

A berlini szövetségi kormányban a belügyminisztériumot vezető politikus a ZDF országos köztelevíziónak adott nyilatkozatában arról is szólt, hogy "okok egész sora" határozta meg a választási eredményt, amelyek "részben Münchenben, részben Berlinben", részben pedig a bajor társadalomnak a CSU által nem megfelelően észlelt átalakulásában keresendőek.

Jelezte, hogy nem kíván lemondani pártelnöki tisztségéről. Mint mondta,

senki sem vonhatja ki magát a felelősség alól,

de "együtt folytattuk a kampányt, együtt határoztuk meg a témáit, és a vitákat is együtt folytattuk, különösen a bevándorlás jogi szabályozásáról" szóló vitát.

Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU kampányának vezetője a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak elmondta, hogy valamennyi "polgári párttal" hajlandóak tárgyalni a kormányalakításról. Hozzátette, hogy a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot nem sorolja a polgári erők közé és kizárja az együttműködést vele.

Az ARD országos köztelevízió által a részeredmények alapján este készített eredménybecslés szerint a CSU a szavazatok 37,3 százalékát szerezte meg, szemben az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,7 százalékkal. Ez a leggyengébb eredménye az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta.

A Bajorországot 1962 óta egy ciklus kivételével (2008-2013) egyedül kormányzó párt így

várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerül.

Az exit pollok alapján a Zöldekkel vagy a Szabad Választók (Freie Wähler) pártjával alakíthat kétpárti kormányt. Egy, a BR megrendelésére készített közvélemény-kutatások szerint a bajor választók leginkább a CSU és a Szabad Választók kormányzati együttműködését támogatnák.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár értékelte a bajorországi választást, Berlinben tett nyilatkozatában kiemelte, hogy azt eredmény nem meglepő. Most előre kell nézni, az október 28-i Hessen tartományi Landtag-választásra kell összpontosítani - mondta.

Nem segítették a CSU kampányát "az utóbbi hónapok viszálykodásai, különösen a hangnem és a stílus" - jegyezte meg a CDU főtitkára azzal kapcsolatban, hogy a CSU a 2015-ös menekülthullám óta számos alkalommal bírálta Angela Merkel menekültpolitikai irányvonalát, és az idén nyáron a testvérpárti kapcsolat felbontásával fenyegető konfliktussá mélyítette a vitát.

Ezzel összefüggésben egy, az ARD megrendelésére készített közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a bajor választók 70 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a CSU túl erősen koncentrált a menekültpolitikára és elhanyagolt más témákat.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×