eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Berlin, 2018. március 23.Horst Seehofer német belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke parlamenti beszéde közben a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2018. március 23-án. Seehofer beszédében hangsúlyozta, hogy pártja, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós kormányának legfőbb célja a társadalmi megosztottság leküzdése és az összetartás megerősítése. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: ILAN

Véget ért a bajorországi választás

A Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter vezette Keresztényszociális Unió (CSU) kapta a legtöbb szavazatot, de elveszítette többségét a Bajorországban vasárnap tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

A CSU a két német országos közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF megbízásából készített felmérések szerint a szavazatok 35,5 százalékát szerezte meg, szemben az előző, 2013-ban tartott Landtag-választáson szerzett 47,7 százalékkal.

Ez a leggyengébb eredménye az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta.

A Bajorországot 1962 óta egy ciklus kivételével (2008-2013) egyedül kormányzó párt így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben, és koalícióra kényszerül. Az exit pollok alapján a Zöldekkel vagy a Szabad Választók (Freie Wähler) pártjával alakíthat kétpárti kormányt.

Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU kampányának vezetője az urnazárás után a párt választási központjában tett nyilatkozatában kiemelte, hogy

az eredmény "fájdalmas", de a párt megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányzás folytatására.

Ezért az eredmény elemzése mellett az a legfontosabb feladat, hogy stabil kormányt alakítsanak.

A visszaesés okairól elmondta, hogy nem lehetett "lekapcsolódni az országos trendekről" - a szövetségi szintű politika fejleményeiről - és hátrahagyni az utóbbi évek vitáit, köztük a migrációról 2015 óta folytatott vitát.

Thomas Kreuzer frakcióvezető a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak a lehetséges személyi következményekről azt mondta, hogy a következő időszakban nem foglalkoznak személyi kérdésekkel, és a Landtag CSU-frakciója egész biztosan Markus Södert javasolja miniszterelnöknek.

Horst Seehofer a választás előtti nyilatkozataiban jelezte, hogy nem kíván megválni pártelnöki tisztségéből. Közvetve is jelezte, hogy kitart: keddre sajtótájékoztatót hívott össze Berlinbe, hogy pártelnökként értékelje a bajorországi választás szövetségi szintű következményeit.

  • A második helyen a Zöldek végeztek, az ARD adatai szerint 18,5 százalékkal, a ZDF adatai szerint 19 százalékkal, támogatottságuk a 2013-ban elért 8,6 százaléknak több mint a duplájára emelkedett.
  • A harmadik a Szabad Választók, a CSU-tól jobbra álló tartományi párt az exit pollok szerint a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, a 2013-as 9 százalék után.
  • A negyedik egy új szereplő, a CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely 11 százalékos eredménynel kerül be a müncheni Landtagba a felmérések alapján.
  • Az ötödik helyen a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett az ARD szerint 10 százalékkal, a ZDF szerint 9,5 százalékkal. Ez alig a fele a 2013-ban elért 20,6 százaléknak, és a legrosszabb eredmény az SPD bajorországi szervezetének történetében.

Az eredmény ugyan megfelel a választás előtt készített közvélemény-kutatásoknak, a szociáldemokraták választási központjában mégis megdöbbenést okozott. Az urnazárás után alig fél órával el is kezdődtek a viták; Florian Post, az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy bajor tagja távozásra szólította fel a kampány vezetőjét, Natascha Kohnent, Christian Ude SPD-s volt müncheni főpolgármester pedig azt mondta, hogy "alapvető változások" szükségesek a pártban.

A müncheni Landtagból 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll az exit pollok szerint. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) várhatóan megint nem jut be a tartományi gyűlésbe, 3,5 százalékon áll.

A részvételi arány az előzetes adatok alapján 72,5 százalék volt, jelentősen emelkedett az öt évvel ezelőtti 63,6 százalékhoz képest.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×