"A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást" - olvasható a brüsszeli testület honlapján.

A kérdőívet augusztus 16-ig lehet kitölteni.

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az EU-ban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás és a rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.

A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, de bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani. Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá, az irányelv szerint a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás).

Magyarországon a háborús idők után először 1954 és 1957 között a munkanap meghosszabítására, a kapacitási nehézségek enyhítésére vezette be a Rákosi-rendszer a nyári időszámítást, majd 1980-ban vették elő újra villamosenergia-megtakarítás céljából.

A hatásokról megoszlanak a vélemények. Az uniós honlap azt írja, kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Megemlítik azt is, hogy az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. A MAVIR szerint viszont évente akár 5 milliárd forintot spórolhat meg Magyarország az átállással.

Néhány tagállam a közelmúltban levélben kereste meg Brüsszelt a nyári időszámítás kapcsán. Finnország az évi két óraátállítás eltörlését kérelmezte, Litvánia pedig a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta, hogy az figyelembe vegye a regionális és földrajzi különbségeket.

Ezek után a bizottság megvizsgálja azt a két legfontosabb szakpolitikai alternatívát, amelyek garantálhatják a harmonizált rendszert:

• a jelenlegi nyári időszámítás megtartása, vagy
• az évi két óraátállítás eltörlése az összes uniós tagállamban, és az időszakos óraátállítások betiltása. Ez nem fogja érinteni az egyes tagállamok azon döntését, hogy melyik időzónába tartozzanak, és hogy a nyári vagy a téli időszámítást (vagy egy harmadik időszámítást) vezessék-e be egész évre.