A nyári időszámítás kezdetétől október utolsó vasárnapjáig tart a megtakarítási időszak, vagyis ilyenkor villamos energiát spórolunk. Egy átlagos ember ébrenléti ideje általában reggel hét és este tíz óra közé esik - ez minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál hatékonyabb a spórolás" – mondta Berczelly Réka, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) szóvivője.

• Naponta kb. 1,5-3 százalékos villamosenergia-megtakarítás, fogyasztáscsökkenés tapasztalható.
• Ez éves szinten 100-120 ezer megawattóra áram megtakarítását jelenti, ami 30-40 ezer háztartás éves energiafogyasztásának felel meg,
• és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját.

Idén februárban az Európai Parlament képviselői az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezték. A testület a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatást mérlegeli.

Káros hatások

A megtakarítás mellett ugyanis vannak "káros" hatásai is az óraátállításnak.

Az óra előreállítása miatt a szervezet bioritmusa felborul, és a kortizol hormon termelése is megváltozik. Ennek következtében jóval fáradékonyabbak leszünk, nehezebben tudunk átállni, ez főleg a hétfő-keddi napot érinti. Csökken a reakciókészségünk, ingerlékenyebbek lehetünk a megszokottnál.

Ez a probléma még jobban érinti

az időseket, a depresszióval küzdőket, a krónikus betegségben szenvedőket és a kisgyermekeket.

Az iskolások például sokkal nyűgösebbek lehetnek az első két napban, hiszen kialvatlanok lesznek – mondta az InfoRádiónak Torzsa Péter háziorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense.

A legelső óraátállítás és a hatása

• Az első világháború idején 1916-ban vezették be először az óraátállítást, így spórolta a német állam a mesterséges világítással járó költségeken és a gázfogyasztáson.
• Magyarországon a háborús idők után először 1954 és 1957 között a munkanap meghosszabítására, a kapacitási nehézségek enyhítésére vezette be a Rákosi-rendszer a nyári időszámítást, majd 1980-ban vették elő újra villamosenergia-megtakarítás céljából.

Fónagy Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történelem tudományi Intézetének munkatársa felhívta a figyelmet, hogy az órához való igazodás csak a 20-21. századi ember számára törvényszerűség.