eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Three combines guided by GPS technology, harvest wheat in close formation.
Nyitókép: Andy Sacks/Getty Images

Klímakutató: az EU céljai megfelelők, de a gazdáknak sokkal nagyobb támogatásra van szükségük

Rengeteg kárt és problémát okozhatnak a mezőgazdasági dolgozóknak az Európai Unió legújabb döntései. Főleg a növényvédő szerekkel kapcsolatos rendelkezések hozhatják nehéz helyzetbe a hetek óta tüntető gazdákat – mondta az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Az elmúlt időszakban az uniós tagországokban dolgozó gazdák jelentős versenyhátrányba kerültek az ukrán termelőkkel szemben, akik „gyenge” ukrán valutában fizetik ki a felmerülő költségeiket, „viszont erős valutában kapják meg a bérüket”, ráadásul olcsó munkaerőt alkalmaznak és rendkívül alacsony áron vásárolnak üzemanyagot, amit pedig nem terhel az uniós adóminimum intézménye. Mindezek mellett az ukrán gazdák több olyan növényvédő szert is használhatnak, amelyek az Európai Unióban már régen tiltólistára kerültek – foglalta össze az utóbbi időszak nagy agrárkonfliktusát Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója

Azt is kiemelte, hogy az „átterjedő hatás” miatt az európai energiabiztonságra is komoly veszélyt jelent az ukrán termékek beáramlása. Figyelmeztetett, hogy bizonyítékok kerültek elő arról, hogy

olyan liszt került a boltok polcaira az EU egyes tagállamaiban, amelyben az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségben találtak peszticidet.

A kutató szerint nagyon súlyos és sokrétű problémáról van szó, amely már az emberi szervezetet is veszélyezteti.

Zay Balázs emlékeztetett: az EU még évekkel ezelőtt az európai zöld megállapodás és egy új fogyasztói stratégia keretében 2050-re klímasemleges mezőgazdaságot álmodott meg, amellyel azt a célt tűzte ki, hogy a termelőtől a fogyasztóig a teljes globális élelmiszerrendszer átáll a versenyképes fenntarthatóságra.

A zöld megállapodás arra irányul, hogy fellendítse a gazdaságot, javítsa az emberek egészségét és életminőségét, valamint óvja a természetet. A szakértő szerint kedvező fejlemény, hogy az Európai Bizottság a héten átmeneti időre visszavonta a növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentését célzó javaslatát. A testület még 2022-ben indítványozta, hogy ugyancsak a zöld megállapodás részeként és a fenntartható használat jegyében 2030-ig 50 százalékkal csökkenteni kellene a vegyi peszticidek használatát.

Zay Balázs úgy véli, ha ez megvalósult volna, újabb nagy teher szakadt volna a gazdák nyakába. Felhívta a figyelmet, hogy a műtrágya eleve nagyon drága, ugyanis

egyrészt az energiaválság miatt rengeteg érintett termelő felhagyott az előállításával, másrészt pedig az EU betiltotta az orosz importot.

Az Európai Unió azt is célul tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékának ökologikusnak kell lennie, azaz semmilyen növényvédő szert nem lehet használni a kijelölt földeken. Zay Balázs elmondta: a megfogalmazott célokkal alapvetően nincs probléma, szakmai szempontból egyet lehet velük érteni, csakhogy az EU ezekhez „nem társított megfelelő támogatási és képzési rendszert, illetve a meglévő támogatások értéke is folyamatosan csökken vagy nehezen lehívható”. Mint mondta, több olyan probléma is van, amely jelenleg nem megoldott, és mostanra eljutottunk addig, hogy a folyamatos korlátozások és az elmaradt szükséges intézkedések hatásai, következményei átütötték az európai gazdák ingerküszöbét – olyannyira, hogy több országban is „az utcára vonultak”.

Nagyobb támogatás járna a gazdáknak?

Zay Balázs szerint abban igaza van az uniónak, hogy az egész kontinens „nagyon kitett” a klímaváltozás hatásainak. Emlékeztetett, hogy 2022 nagyon erős aszályos év volt Európában, mivel a csapadék „eltolódott”, és a korábbi évtizedekben megszokottakhoz képest más időszakokban esik sok eső. Az éghajlat változására reagálniuk kell a mezőgazdasági dolgozóknak, akiknek sok esetben teljesen új növényfajtákat kell meghonosítaniuk. „Nagyon sok rossz állapotú termőtalaj van az Európai Unió különböző tagországaiban, ezeket minél előbb javítani, frissíteni kellene – alkalmazkodva a körülményekhez és az éghajlati viszonyokhoz.

Az EU felsorolt célkitűzéseire szükség van, de ezekhez forrás is kell. Nem lehet elvárni, hogy a gazdák mindent saját zsebből álljanak”

– magyarázta a kutató.

Hozzátette: uniós fellépésre és szabályozásra lenne szükség az egyes intézkedéseknél, mert szerinte a tagállami rendelkezések „csak félmegoldások”. Felidézte, hogy az összes Ukrajnával szomszédos uniós ország megtiltotta, hogy ukrán gabonát értékesítsenek a területén, az átszállítást ugyanakkor engedélyezik. Zay Balázs elmondta: az uniós vámokat eredetileg azért oldották fel, hogy az észak-afrikai és a közel-keleti országoknak szánt gabona eljusson a megfelelő célállomásokra,

ehelyett azonban számos esetben bizonyítottan az uniós piacon kötött ki.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint éppen emiatt hiába vezette be Magyarország is az ukrán gabonaembargót, nehezen lehet ellenőrizni az értékesítést és azt, hogy átjut-e a gabona a határon. Továbbá könnyen előfordulhat az is, hogy az ukrán gabonát feldolgozzák valamelyik másik uniós tagállamban, az így elkészült termékre pedig „már rá lehet nyomni a címkét”, hogy az Európai Unióban állították elő, és ezzel bármelyik EU-tagországban a boltok polcaira kerülhet az adott élelmiszer.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×