Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes
Figyelmeztető tábla, defibrillátor.
Nyitókép: Unsplash

Nem adták ki a defibrillátort a forgalmi irodából, amikor rosszul lett egy férfi a Határ úti metró bejáratánál

Egy utas számolt be róla, hogy a Határ úti metróállomás ügyeletese nem működött közre az életmentésben, a BKV belső vizsgálatot indított.

„A lépcső aljában egy ember feküdt, körülötte körülbelül 20 ember állt. Láttam, hogy valaki fel-le mozog: épp újraélesztettek a fekvő férfit a járókelők” – írja bejegyzésében egy utas, amit a szeretlekmagyarorszag.hu vett észre. A beszámoló szerint december 3-án hiába próbálták az újraélesztéshez elkérni a Határ úti metrómegálló defibrillátorát, nem adták oda.

A közeli forgalmi iroda előtt álló két fiatal választ sem kapott, bár többször is megnyomták a hívógombot, nem történt semmi. Erre a posztoló is elkezdte nyomkodni a gombot, amire végre kijött egy nő a forgalmi irodából, ám

a helyzet ismertetése után sem adta oda a defibrillátort, mondván „már jön a mentő”, „csak a metró területén lehet használni”, illetve rákérdezett, hogy tudja-e valaki használni.

A felháborodott posztoló szerint nem sokkal ez után az iroda munkatársa becsukta az ajtót. Az utas bejelentést tett az esetről, és három másik tanúval együtt a helyszínen maradt, a rendőrök felvették az adataikat. A beszámoló szerint a mentő körülbelül egy óra múlva vitte el az idős férfit.

Az utas azt is hangsúlyozza posztjában, hogy a félautomata defibrillátort bárki használhatja, és azokat „nem lehet rosszul használni”. Hozzátette, hogy a laikus által végzett korai defibrilláció többszörösére növeli a túlélés esélyét, és szerinte „életveszélyben nincs olyan szabályzat, ami felülírhatná az élet védelmét”.

A portál megkeresésére a BKV azt írta, belső vizsgálatot rendeltek el az eset kapcsán, ami jelenleg is tart.

„Azt tudjuk biztosan, hogy az érintett munkatárs nem működött közre abban, hogy a helyszínen tartózkodók használhassák a defibrillátort, de a vizsgálat célja, hogy minden körülményt teljes körűen tisztázzon a társaság”

– írta a közlekedési vállalat, hozzátéve, hogy a BKV-nál nincsen olyan szabályozás vagy előírás, amely tiltja a metró területén elhelyezett defibrillátorok metróterületen kívüli alkalmazását, különösen nem vészhelyzet esetén.

„Mivel a készülék a BKV Zrt. tulajdona, amelyért a szolgálatban lévő munkatárs felelősséggel tartozik, a megfelelő eljárás nem a készülék átadása lett volna, hanem az, hogy az ügyeletes maga viszi ki a defibrillátort a rosszulléttel küzdő személyhez, és közreműködik annak szakszerű használatában.” – írták.

A BKV szerint az eset rendkívül ritka és elszigetelt, nem tükrözi azt az elkötelezettséget, amelyet a BKV képvisel az utasok biztonsága iránt.

„A BKV metrónál dolgozó munkatársai rendszeres képzéseken vesznek részt annak érdekében, hogy szükség esetén magabiztosan és szakszerűen tudják használni a rendelkezésre álló eszközöket,

és a lehető leghatékonyabban járuljanak hozzá az utasok biztonságához. Az eszközök pedig már több alkalommal bizonyították életmentő szerepüket” – közölte a vállalat.

Az országos hatósági útmutatók szerint az automata és félautomata defibrillátorokat laikusok is használhatják, mivel a készülék hangutasításokkal segíti a felhasználót, és csak indokolt esetben ad le sokkot. A Büntető Törvénykönyv szerint pedig mindenkinek általános segítségnyújtási kötelezettsége van a tőle elvárható mértékig.

Magyarországon a Mentőszolgálat alapítványának adatai szerint több mint 1500 nyilvános defibrillátor található. A készülékeket jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, például üveges fali szekrényben érdemes elhelyezni, mivel az életmentés során minden perc számít.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Koszovó legdélebbi csücskében, a Šar-hegység völgyeiben mindössze alig 9140 gorán él még, akiknek eredete és hovatartozása évtizedek óta vita tárgyát képezi a Balkánon. Bulgária bolgár kisebbségként kívánja elismertetni őket, míg mások szerb, macedón vagy bosnyák gyökereket tulajdonítanak a közösségnek. Az elszigetelt, gazdaságilag elmaradott régióban élő nép létszáma a jugoszláv időszak óta drasztikusan csökken: az 1991-es 45 ezerről mára töredékére zsugorodott, a közeljövő pedig a teljes asszimilációval fenyegeti őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×