Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
310.81
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Falfestmény Buenos Airesben Lionel Messiről, amikor magasba emeli a vb-trófeát.
Nyitókép: Tomas Cuesta/Getty Images

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.

Az eddigi 22 férfi futball-vb-nek csak európai vagy dél-amerikai győztese volt, hat korábbi győztes (Uruguay, Brazília, Argentína, illetve Németország, Anglia, Franciaország és Spanyolország) biztosan ott lesz a mezőnyben, az olasz válogatott még pótvizsgázik márciusban.

Az esélyek alapján összeállított lista első helyét európai vagy dél-amerikai csapat foglalja el, az e két zónán kívüli csapatok közül a mexikói gárda kapta a legmagasabb esélyszámot, tizenharmadik a rangsorban. Előkelő helyezésében természetesen szerepet játszik, hogy az ország az egyik rendező. A 2026-os lesz már a harmadik olyan labdarúgó-világbajnokság, amely esetében Mexikó a rendező vagy a társrendező. A mexikói válogatott 1970-ben nem jutott túl a tizenhatos mezőnyben a csoportszakaszon, míg 1986-ban – már huszonnégyes mezőnyben – a legjobb négy közé jutásért vívott mérkőzésen búcsúzott a nyugatnémetek ellen, tizenegyespárbajban.

Ez az elemzés is rámutat arra, hogy az európai kontinens, amely csak 16 helyet kapott a 48-ból, illetve a dél-amerikai földrész, amelynek – attól függően, hogy Bolívia hogyan szerepel az interkontinentális selejtezőn – hat vagy hét képviselője lesz, uralja a futballvilágot.

Az Opta szerint összesen 42,9 százalék az esélye annak, hogy a spanyol, a francia vagy az angol válogatott újabb világbajnoki címet szerez.

A háromból is a legesélyesebb az Európa-bajnok spanyol csapat, amelynek esélyét 17 százalékra becsüli a szuperkomputer. Tíz százaléknál jobban áll még a francia (14,1 százalék) és az angol (11,8 százalék) csapat.

Utóbbi esetében érdemes kiemelni, hogy még soha nem jutott döntőbe olyan világbajnokságon, amelynek fináléját nem Londonban rendezték. Az angol válogatott az 1966-ban hazai pályán, a Wembley-ben szerzett világbajnoki címén kívül csupán kétszer jutott be az elődöntőbe: 1990-ben és 2018-ban. Viszont a legutóbbi két Eb-n döntőt játszott, az elsőt Londonban, a másodikat Berlinben veszítette el.

A francia válogatott melletti érv (túl az erős kereten és a selejtezők magabiztos megvívásán) az a tény is, hogy a legutóbbi két tornát egy arany- (2018) és egy ezüstéremmel (2022) zárta.

A világbajnoki címvédő, a dél-amerikai zóna selejtezőjét megnyerő, a 2021-es és a 2024-es Copa Américán is első argentin csapat negyedik helyezése és főleg a csupán 8,7-es esélyszáma meglepő, de talán

reflektál arra a bizonytalanságra, hogy a jövő nyári torna második felében már a 39. évében járó Lionel Messi mennyire tudja majd „vinni” az Albicelestét, például a Katarban látottakhoz hasonlóan.

Öt százaléknál nagyobb az esélye a 2026-os világbajnokság megnyerésére még további négy válogatottnak: a németnek (7,1), a portugálnak (6,6), a brazilnak (5,6) és a hollandnak (5,2). Közülük a portugál és a holland csapat még soha nem nyerte meg a világbajnoki címet, előbbi döntőt sem játszott, utóbbi igen, háromszor is, de mindig veszített, kétszer (1974, 1978) éppen a házigazda ellen. Ennek alapján fogalmazhatunk úgy is: a portugáloknak van a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezzék első világbajnoki címüket.

Ami a többi konföderáció csapatait illeti: az afrikaiak közül a legutóbb negyedik marokkói válogatottnak csak 1,1 százalék esélyt ad az elemzés, egyébként ugyanannyit, mint a 2018-ban második, 2022-ben harmadik horvát csapatnak. Ázsia képviselői közül a japán válogatottat jelzi a szuperkomputer a legerősebbnek, de egy százaléknál kisebb eséllyel (0,9).

A listát az aktuális FIFA-ranglistával összevetve megint csak az látható, hogy bár a dél-amerikaiak hagyományosan jól szerepelnek az amerikai földrészen rendezett világbajnokságokon (2014 kivételével mindig nyertek, az volt az egyedüli alkalom, hogy európai válogatott győzni tudott, akkor Németország hosszabbításban verte Argentínát, mégpedig Brazíliában), most a komputer hátrább sorolta őket, például ranglistahelyükhöz képest. A FIFA-nál Argentína a második, Brazília pedig az ötödik, az elemzés mindkettőt két hellyel hátrább tette. Mind a két listát Spanyolország vezeti.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságot június 11. és július 19. között rendezik az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban. A lebonyolítási rend szerint a 48 csapatot 12 négyes csoportba osztják, mindegyikből az első kettő biztosan továbbjut, valamint a tizenkét harmadik helyezettből még további nyolc. Az így kialakuló 32-es mezőny már egyenes kieséses rendszerben játszik tovább. A legjobb négy közé jutó csapatok nyolc mérkőzést játszanak majd a tornán.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×