Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Falfestmény Buenos Airesben Lionel Messiről, amikor magasba emeli a vb-trófeát.
Nyitókép: Tomas Cuesta/Getty Images

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.

Az eddigi 22 férfi futball-vb-nek csak európai vagy dél-amerikai győztese volt, hat korábbi győztes (Uruguay, Brazília, Argentína, illetve Németország, Anglia, Franciaország és Spanyolország) biztosan ott lesz a mezőnyben, az olasz válogatott még pótvizsgázik márciusban.

Az esélyek alapján összeállított lista első helyét európai vagy dél-amerikai csapat foglalja el, az e két zónán kívüli csapatok közül a mexikói gárda kapta a legmagasabb esélyszámot, tizenharmadik a rangsorban. Előkelő helyezésében természetesen szerepet játszik, hogy az ország az egyik rendező. A 2026-os lesz már a harmadik olyan labdarúgó-világbajnokság, amely esetében Mexikó a rendező vagy a társrendező. A mexikói válogatott 1970-ben nem jutott túl a tizenhatos mezőnyben a csoportszakaszon, míg 1986-ban – már huszonnégyes mezőnyben – a legjobb négy közé jutásért vívott mérkőzésen búcsúzott a nyugatnémetek ellen, tizenegyespárbajban.

Ez az elemzés is rámutat arra, hogy az európai kontinens, amely csak 16 helyet kapott a 48-ból, illetve a dél-amerikai földrész, amelynek – attól függően, hogy Bolívia hogyan szerepel az interkontinentális selejtezőn – hat vagy hét képviselője lesz, uralja a futballvilágot.

Az Opta szerint összesen 42,9 százalék az esélye annak, hogy a spanyol, a francia vagy az angol válogatott újabb világbajnoki címet szerez.

A háromból is a legesélyesebb az Európa-bajnok spanyol csapat, amelynek esélyét 17 százalékra becsüli a szuperkomputer. Tíz százaléknál jobban áll még a francia (14,1 százalék) és az angol (11,8 százalék) csapat.

Utóbbi esetében érdemes kiemelni, hogy még soha nem jutott döntőbe olyan világbajnokságon, amelynek fináléját nem Londonban rendezték. Az angol válogatott az 1966-ban hazai pályán, a Wembley-ben szerzett világbajnoki címén kívül csupán kétszer jutott be az elődöntőbe: 1990-ben és 2018-ban. Viszont a legutóbbi két Eb-n döntőt játszott, az elsőt Londonban, a másodikat Berlinben veszítette el.

A francia válogatott melletti érv (túl az erős kereten és a selejtezők magabiztos megvívásán) az a tény is, hogy a legutóbbi két tornát egy arany- (2018) és egy ezüstéremmel (2022) zárta.

A világbajnoki címvédő, a dél-amerikai zóna selejtezőjét megnyerő, a 2021-es és a 2024-es Copa Américán is első argentin csapat negyedik helyezése és főleg a csupán 8,7-es esélyszáma meglepő, de talán

reflektál arra a bizonytalanságra, hogy a jövő nyári torna második felében már a 39. évében járó Lionel Messi mennyire tudja majd „vinni” az Albicelestét, például a Katarban látottakhoz hasonlóan.

Öt százaléknál nagyobb az esélye a 2026-os világbajnokság megnyerésére még további négy válogatottnak: a németnek (7,1), a portugálnak (6,6), a brazilnak (5,6) és a hollandnak (5,2). Közülük a portugál és a holland csapat még soha nem nyerte meg a világbajnoki címet, előbbi döntőt sem játszott, utóbbi igen, háromszor is, de mindig veszített, kétszer (1974, 1978) éppen a házigazda ellen. Ennek alapján fogalmazhatunk úgy is: a portugáloknak van a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezzék első világbajnoki címüket.

Ami a többi konföderáció csapatait illeti: az afrikaiak közül a legutóbb negyedik marokkói válogatottnak csak 1,1 százalék esélyt ad az elemzés, egyébként ugyanannyit, mint a 2018-ban második, 2022-ben harmadik horvát csapatnak. Ázsia képviselői közül a japán válogatottat jelzi a szuperkomputer a legerősebbnek, de egy százaléknál kisebb eséllyel (0,9).

A listát az aktuális FIFA-ranglistával összevetve megint csak az látható, hogy bár a dél-amerikaiak hagyományosan jól szerepelnek az amerikai földrészen rendezett világbajnokságokon (2014 kivételével mindig nyertek, az volt az egyedüli alkalom, hogy európai válogatott győzni tudott, akkor Németország hosszabbításban verte Argentínát, mégpedig Brazíliában), most a komputer hátrább sorolta őket, például ranglistahelyükhöz képest. A FIFA-nál Argentína a második, Brazília pedig az ötödik, az elemzés mindkettőt két hellyel hátrább tette. Mind a két listát Spanyolország vezeti.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságot június 11. és július 19. között rendezik az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban. A lebonyolítási rend szerint a 48 csapatot 12 négyes csoportba osztják, mindegyikből az első kettő biztosan továbbjut, valamint a tizenkét harmadik helyezettből még további nyolc. Az így kialakuló 32-es mezőny már egyenes kieséses rendszerben játszik tovább. A legjobb négy közé jutó csapatok nyolc mérkőzést játszanak majd a tornán.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×