Infostart.hu
eur:
360.89
usd:
315.96
bux:
143066.69
2026. július 21. kedd Dániel, Daniella
Falfestmény Buenos Airesben Lionel Messiről, amikor magasba emeli a vb-trófeát.
Nyitókép: Tomas Cuesta/Getty Images

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben?

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.

Az eddigi 22 férfi futball-vb-nek csak európai vagy dél-amerikai győztese volt, hat korábbi győztes (Uruguay, Brazília, Argentína, illetve Németország, Anglia, Franciaország és Spanyolország) biztosan ott lesz a mezőnyben, az olasz válogatott még pótvizsgázik márciusban.

Az esélyek alapján összeállított lista első helyét európai vagy dél-amerikai csapat foglalja el, az e két zónán kívüli csapatok közül a mexikói gárda kapta a legmagasabb esélyszámot, tizenharmadik a rangsorban. Előkelő helyezésében természetesen szerepet játszik, hogy az ország az egyik rendező. A 2026-os lesz már a harmadik olyan labdarúgó-világbajnokság, amely esetében Mexikó a rendező vagy a társrendező. A mexikói válogatott 1970-ben nem jutott túl a tizenhatos mezőnyben a csoportszakaszon, míg 1986-ban – már huszonnégyes mezőnyben – a legjobb négy közé jutásért vívott mérkőzésen búcsúzott a nyugatnémetek ellen, tizenegyespárbajban.

Ez az elemzés is rámutat arra, hogy az európai kontinens, amely csak 16 helyet kapott a 48-ból, illetve a dél-amerikai földrész, amelynek – attól függően, hogy Bolívia hogyan szerepel az interkontinentális selejtezőn – hat vagy hét képviselője lesz, uralja a futballvilágot.

Az Opta szerint összesen 42,9 százalék az esélye annak, hogy a spanyol, a francia vagy az angol válogatott újabb világbajnoki címet szerez.

A háromból is a legesélyesebb az Európa-bajnok spanyol csapat, amelynek esélyét 17 százalékra becsüli a szuperkomputer. Tíz százaléknál jobban áll még a francia (14,1 százalék) és az angol (11,8 százalék) csapat.

Utóbbi esetében érdemes kiemelni, hogy még soha nem jutott döntőbe olyan világbajnokságon, amelynek fináléját nem Londonban rendezték. Az angol válogatott az 1966-ban hazai pályán, a Wembley-ben szerzett világbajnoki címén kívül csupán kétszer jutott be az elődöntőbe: 1990-ben és 2018-ban. Viszont a legutóbbi két Eb-n döntőt játszott, az elsőt Londonban, a másodikat Berlinben veszítette el.

A francia válogatott melletti érv (túl az erős kereten és a selejtezők magabiztos megvívásán) az a tény is, hogy a legutóbbi két tornát egy arany- (2018) és egy ezüstéremmel (2022) zárta.

A világbajnoki címvédő, a dél-amerikai zóna selejtezőjét megnyerő, a 2021-es és a 2024-es Copa Américán is első argentin csapat negyedik helyezése és főleg a csupán 8,7-es esélyszáma meglepő, de talán

reflektál arra a bizonytalanságra, hogy a jövő nyári torna második felében már a 39. évében járó Lionel Messi mennyire tudja majd „vinni” az Albicelestét, például a Katarban látottakhoz hasonlóan.

Öt százaléknál nagyobb az esélye a 2026-os világbajnokság megnyerésére még további négy válogatottnak: a németnek (7,1), a portugálnak (6,6), a brazilnak (5,6) és a hollandnak (5,2). Közülük a portugál és a holland csapat még soha nem nyerte meg a világbajnoki címet, előbbi döntőt sem játszott, utóbbi igen, háromszor is, de mindig veszített, kétszer (1974, 1978) éppen a házigazda ellen. Ennek alapján fogalmazhatunk úgy is: a portugáloknak van a legnagyobb esélye arra, hogy megszerezzék első világbajnoki címüket.

Ami a többi konföderáció csapatait illeti: az afrikaiak közül a legutóbb negyedik marokkói válogatottnak csak 1,1 százalék esélyt ad az elemzés, egyébként ugyanannyit, mint a 2018-ban második, 2022-ben harmadik horvát csapatnak. Ázsia képviselői közül a japán válogatottat jelzi a szuperkomputer a legerősebbnek, de egy százaléknál kisebb eséllyel (0,9).

A listát az aktuális FIFA-ranglistával összevetve megint csak az látható, hogy bár a dél-amerikaiak hagyományosan jól szerepelnek az amerikai földrészen rendezett világbajnokságokon (2014 kivételével mindig nyertek, az volt az egyedüli alkalom, hogy európai válogatott győzni tudott, akkor Németország hosszabbításban verte Argentínát, mégpedig Brazíliában), most a komputer hátrább sorolta őket, például ranglistahelyükhöz képest. A FIFA-nál Argentína a második, Brazília pedig az ötödik, az elemzés mindkettőt két hellyel hátrább tette. Mind a két listát Spanyolország vezeti.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságot június 11. és július 19. között rendezik az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban. A lebonyolítási rend szerint a 48 csapatot 12 négyes csoportba osztják, mindegyikből az első kettő biztosan továbbjut, valamint a tizenkét harmadik helyezettből még további nyolc. Az így kialakuló 32-es mezőny már egyenes kieséses rendszerben játszik tovább. A legjobb négy közé jutó csapatok nyolc mérkőzést játszanak majd a tornán.

Címlapról ajánljuk
A nagy fordulatok után Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter is felszólal az Országgyűlésben napirend előtt
frissülő cikk

A nagy fordulatok után Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter is felszólal az Országgyűlésben napirend előtt

A hétfői hatalmas politikai hullámverések – Szijjártó Péter, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnöki pozíció körül – után beszél újra Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt az Országgyűlésben. Beszédet mondott a köztársasági elnöki jogköröket most gyakorló Forsthoffer Ágnes is.

Ezért bojkottálta az UEFA elnöke a világbajnoki döntőt

Nemzetközi sajtójelentések szerint Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke a FIFA elleni tiltakozása miatt nem vett részt a vasárnapi világbajnoki döntőn. A szakember számos Infantino-féle kezdeményezést is határozottan ellenez. Az európai viadalokon nagyon más szabályok (és vb-parkolóhelynyi jegyárak) lesznek életben, mint a vb-n.
inforadio
ARÉNA
2026.07.21. kedd, 18:00
Deák András
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunatársa
Ralizik az OTP a Luminor-felvásárlás hírére

Ralizik az OTP a Luminor-felvásárlás hírére

Ma is elsősorban az iráni fejleményekre figyelnek a befektetők világszerte, illetve a felpörgő második negyedéves gyorsjelentési szezon mozgatja még a tőzsdéket. Ezeken felül fontos gazdasági adatok is jönnek ma: az euróövezetből az EKB banki hitelezési felmérése érkezik, amely a hitelkínálati feltételek szigorodását vagy lazulását és a hitelkeresletet térképezi fel, így a monetáris transzmisszió állapotának egyik legfontosabb visszajelzése. Ezt követi a német és az euróövezeti ZEW gazdasági hangulatindex, amely az elemzők és intézményi befektetők várakozásait méri, és előretekintő mutatóként érzékenyen jelzi a konjunktúra fordulópontjait. Ázsiában felemás kereskedést láthattunk, Európában vegyes a kép. A magyar tőzsde viszont az OTP-nek köszönhetően felülteljesít; a társaság megállapodást írt alá a Luminor megvásárlásáról, amely a Balti régió harmadik legnagyobb bankcsoportja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×