Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményeken. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható a Nature című folyóiratban megjelent tudományos publikáció szerint. Az Észak-atlanti áramlatot az Atlanti-óceánban egyenlőtlenül eloszló hő és sókoncentráció működteti, így érzékeny arra, ha ezek a klímaváltozás miatt módosulnak. Az áramlat leállásának vagy összeomlásának következményeként pedig jelentősen módosulhat az éghajlat.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) éghajlatváltozással kapcsolatos elemzése szerint az áramlat folyamatos lassulása miatt a trópusok egyes területein az emberi életre alkalmatlanná válhat a klíma, Európában visszaeshet a hőmérséklet, valamint a kontinens északi részén ellehetetlenülhet a mezőgazdasági tevékenységek és a hajózás jelentős része. A tanulmány szerint a hőmérséklet és a páratartalom emelkedése miatt az emberi test képtelen lesz párologtatni, ezzel lehetetlenné válik a hőháztartás szabályozása, ami végső soron halálhoz is vezethet.

Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezetője az InfoRádióban elmondta:

az egyre intenzívebb grönlandi jégolvadás hígítja a víz sótartalmát, a víz alábukása pedig gyengül, ez okozza az Észak-atlanti áramlás folyamatos lassulását.

A tudósok korábban a XXII. századra prognosztizálták a leállását, a legújabb kutatások szerint azonban ez már korábban bekövetkezhet. Gál Tamás hozzátette: ez a folyamat gyors és szélsőséges éghajlatváltozással járhat.

Mint fogalmazott, ez az áramlási rendszer fűtő hatást eredményez Európában, emiatt magasabb több fokkal az átlaghőmérséklet a korábbi évtizedekhez képest a kontinens nagy részén. Az Észak-atlanti áramlat lassulásának hatására azonban idővel egyre hidegebb lesz Európában. Az egyetemi docens szerint nyáron is némileg lehűlhet az éghajlat, télen pedig jelentősen.

A jövőben a közép-kelet-európai régióban akár 0 és mínusz 10 fok közé is visszaeshet az átlaghőmérséklet a téli időszakban.

A Science Advances lapban megjelent egyik vizsgálat rámutatott arra is, hogy az Észak-atlanti áramlás várható hatásai Európában és a világ többi részén a hőmérséklet mellett a csapadékviszonyokat is alapjaiban módosítanák, Európa északi részén még jelentősebb lenne a lehűlés.

Gál Tamás elmondta: Észak-Európa jelenleg „nagyon kedvező helyzetben van” a meleg tengeráramlás miatt, ezért hajózhatók egész évben a kikötők. A jelentős lehűléssel azonban más helyzet állhat elő. Figyelmeztetett: ha hidegebb lesz az éghajlat Európa-szerte, ahhoz alkalmazkodnia kell a mezőgazdaságnak is, ebben az esetben „át kell gondolniuk a gazdáknak, hogy milyen növényeket érdemes termeszteni” a megváltozott időjárási körülmények miatt.

Nem csak Európát érinthetik ezek a rendkívül komoly éghajlati változások, ugyanis Gál Tamás szerint az Amazonas térségében „jelentős szárazodás következhet be”, ami akár ahhoz is vezethet, hogy

az a terület, ahol jelenleg hatalmas őserdők vannak, szavannává alakulhat át viszonylag rövid időn belül.

Az egyetemi docens úgy véli, ennek katasztrofális következményei lennének.

Gál Tamás szerint azonban még nem késő megakadályozni az Észak-atlanti áramlás leállását, ehhez nagyon gyorsan és intenzíven csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást.