Az éves maginfláció a júliusi 4,5 százalékról 4,7 százalékosra nőtt.

A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció az előző havival megegyező, 4,3 százalékos maradt.

Az élelmiszerek ára éves összevetésben 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 17,1 százalékkal drágult, a gyümölcsök árának 46,0 százalékos emelkedése miatt, míg a zöldségfélék ára 6,6 százalékkal, a burgonyáé 8,0 százalékkal csökkent. A cukor ára 13,4, százalékkal ment feljebb egy év alatt a tojásé 10,2 százalékkal, a tejé 8,9 százalékkal lett magasabb. A sertéshús 9,8 százalékkal került többe, mint tavaly augusztusban, a baromfihús viszont csak 2,3 százalékkal.

A dohányáruk 10,3 százalékkal drágultak az előző havi 9,7 százalék után. A szeszesitalok 3,3 százalékkal drágultak.

A járműüzemanyagok ára 4,7 százalékkal csökkent, jobban az előző havi 4,2 százaléknál. A tartós fogyasztási cikkek 2,6 százalékkal drágultak, Ezen belül az új gépjárművek 12,3 százalékkal drágultak, a használtak 5,1 százalékkal olcsóbbak lettek, a számítógépek és telefonok 4,0 százalékkal kevesebbe kerültek. Az ékszerek ára 24,4 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatások ára 3,5 százalékkal emelkedett, de ezen belül a háztartási szolgáltatások, javítás, takarítás, mosatás díjazása 8,5 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások 10,2 százalékkal a telefon és internet használat 3,5 százalékkal drágább. A távolsági utazások tarifái 6,6 százalékkal csökkentek, a belföldi nyaralás költsége 5,6 százalékkal magasabb lett.

Júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal csökkent, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenésének következményeként. E nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 0,4 százalékkal drágultak, részben az üdülési szolgáltatások 2,2 százalékos havi áremelkedése nyomán.

Az infláció és a maginfláció augusztusi emelkedésében a dohány és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a magas élelmiszerárak és a forint gyengülése jelenik meg - foglalták össze elemzők, akik várják a jegybank monetáris reakcióját, de úgy vélik, az alapkamat emelése nem jön szóba.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, az éves maginfláció a júliusi 4,5 százalékról 4,7 százalékra nőtt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 0,2 százalékponttal emelkedett, elérte a 4,7 százalékot. Ez messze felülmúlja az MNB 2-4 százalékos inflációs célsávját.

Ugyanakkor az infláció egy része továbbra is adóváltozásokhoz köthető, így az adószűrt maginfláció, ami jelenleg az MNB számára a legfontosabb mutató, a maginflációnál kisebb mértékben emelkedett, de továbbra is 4 százalék feletti értéket mutat. Úgy vélte, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jegybank tovább erősítené kommunikációjában, hogy nőttek az inflációs kockázatok és szigorítást helyezne kilátásba, amennyiben a továbbiakban sem enyhülne az árnyomás. Ugyanakkor talán még túl korai lenne szeptemberben kamatemelést várni a jegybanktól, hiszen a következő hónapokban már egyértelműen lassuló árdinamikára lehet számítani a bázishatás, a csökkenő olajárak és a koronavírus okozta erős, kínálati oldalon jelentkező inflációs nyomás enyhülése miatt - tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is igen erőteljes árnyomást jelez, hogy a maginfláció 4,5 százalékról 4,7 százalékra ugrott, bár ezt részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozta. Az infláció elmúlt hónapokban látott megugrását a tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások vártnál gyorsabban növekvő árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása az előző hónapban szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez.

Prognózisa szerint a következő hónapokban a magasabb üzemanyagárak miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így az idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank szakembere a tavalyi 3,4 százalék után.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában szintén azt emelte ki, hogy augusztusban az infláció továbbra is a jegybanki 3 százalékos cél fölött, a célsáv teteje körül tartózkodott. A cél fölötti inflációhoz az élelmiszerárak emelkedése mellett a gyenge forint is hozzájárult, amely drágítja az importtermékeket. Az alapfolyamatokat jelző maginfláció 4,7 százalékra emelkedett, azaz az inflációt az egyedi hatások visszahúzzák, míg az alap inflációs folyamatok tartósan a cél fölött vannak. Emiatt a jegybanknak a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítania az inflációs folyamatokra - vélekedett Regős Gábor.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is a maginfláció további emelkedésére hívta fel a figyelmet, és úgy ítélte meg, hogy mind a fő inflációs mutató, mind a maginfláció a tető közelébe érhetett. Szeptemberben még hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható. Decemberben 3,5 százalékos lehet a sima infláció - fogalmazott a szakember. Ugyanakkor jövő áprilisban és májusban átmeneti megugrással lehet számolni a bázishatás miatt: az idén ezekben a hónapokban ugyanis jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, valamint ingyenes volt a parkolás a járványintézkedések miatt, ezek pedig lefelé húzták az inflációt.

Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalék, jövőre pedig 3,5 százalék lehet.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szeptemberben még magas, 4 százalék körüli inflációra számít. A negyedik negyedévtől a bázishatás támogatóvá válik, ami októbertől lassú csökkenést sugall, és ez a hatás a jövő év első negyedévében még kitarthat. 2020-ra éves átlagban 3,5 százalékos infációt vár.

Hozzátette: a nyári inflációs adatok azt mutatták, hogy a gazdasági visszaesés dezinflációs hatásai csak nagyon rövid ideig érvényesültek, és az újranyitást követő átárazások, a volatilisebb forintárfolyam, a jövedéki adó emelése, valamint a visszafogottabb szezonális élelmiszerár-csökkenés jelentős inflációgyorsulást hozott. A magas maginfláció pedig tartósnak tűnő hatásokat is tükröz, így az elemző szerint a monetáris politika vitele várhatóan óvatos lesz az év hátralévő részében.