A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Magyarország egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Unióban érdekelt, így olyan hosszú távú költségvetésre van szükség, amely megfelelő finanszírozást biztosít mind az új kihívások, mind a hagyományos politikák számára, egyúttal hatékonyan tud hozzájárulni a közös célkitűzések megvalósításához.

A külső határok védelmére, az illegális bevándorlási hullám megakadályozására, illetve annak Európán kívüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szükséges, ami azonban nem mehet a meglévő kohéziós támogatási szabályok és keretek rovására. A regionális fejlettségbeli különbségek csökkentését célzó források és a demográfiai kihívásokat kezelő eszközök összekapcsolása pedig számos további kérdést vetne fel - írta a tárca.

Közölték: nyilvánvaló a Bizottság javaslatából, hogy az Egyesült Királyság kilépése miatt keletkező finanszírozási rést a hagyományos politikák, a felzárkózást támogató kohéziós politika és az agrárpolitika forrásainak kurtításával kívánják kitölteni.

Az uniós támogatások nem adományok, hanem a tagságból adódóan a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkózásra szolgáló összegek

– emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a magyar kormány álláspontja szerint a támogatáspolitika kialakításakor nem lehet szempont az, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben veszi ki a részét a migrációs kihívás Brüsszel szerint követendő kezelésében.

A találkozón szóba került a digitális vállalatok igazságos adóztatásának kérdése is, amelyet Magyarország támogat. A tárcavezető kiemelte, hogy az EU által koordinált egységes szabályozásig átmeneti megoldásra van szükség, hiszen ez idő alatt nemcsak a digitális cégóriások javára sérül az igazságos közteherviselés elve, hanem több millió euró esik ki a tagállamok költségvetéséből is. Az ezzel kapcsolatos vitákat a lehető leggyorsabban úgy kell lefolytatni, hogy a tagállamok adóztatási szuverenitása ne sérüljön – szögezte le.