eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Újabb hír a Magyarországot érintő uniós pénzvágásról

A Magyarországnak járó kohéziós források mértéke várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet 2021 és 2027 között, bár az Európai Bizottság legfrissebb előterjesztése szerint a lehető legnagyobb, 24 százalékos elvonással kellene az országnak számolnia.

A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója a Magyar Időknek elmondta: az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna Magyarország, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat.

Essősy Zsombor kiemelte:

várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke.

Emlékeztetett: amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolnunk, akkor is hazánk lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A szakértő felidézte, hogy a 2014–2020 közötti időszak tárgyalásai során – amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia – 30 százalékos lett volna a támogatáselvonás, így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között.

Essősy Zsombor arról is beszélt, a brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében.

Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat.

Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében.

– Egyelőre nincsenek pontos adatok, vizsgálati eredmények, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, hogy mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél – mutatott rá ­Essősy Zsombor. Kiemelte: az eddigi beruházások egy részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése az Európai Bizottság részére pedig a következő időszakban várható, így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat.

A szakértő hozzátette: a kormánynak a számlák megküldésénél kell körültekintően eljárnia, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról.

Amint arról a lap korábban beszámolt, az Európai Bizottságnak a következő időszakban tárgyalnia kell a magyar kormánnyal, többek közt a kohéziós forrásokról is. Ez azért fontos, mert Brüsszel az európai parlamenti választások előtt, tehát jövő tavasszal el szeretné fogadtatni az új uniós büdzsét, ehhez azonban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács egyhangú szavazata szükséges.

Amennyiben pedig Magyarországot komoly érdeksérelem éri, a többi tagállamhoz hasonlóan, mi is élhetünk vétójogunkkal.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat is megvágná a bizottság, ugyanakkor ez nemcsak a kelet-európai, de a nagy befolyással bíró nyugat-európai tagországoknak sem tetszik, beleértve Franciaországot, ráadásul az Európai Parlament sem bólintott rá ezeknek a forrásoknak az átcsoportosítására.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×