Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Így reagált a Pénzügyminisztérium az uniós források csökkentésére

Az Európai Uniónak nem a növekedést produkáló, a forrásokat megfelelően felhasználó tagországokat kellene büntetnie az új büdzsével - értékelte Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az M1-en azokat a híreket, melyek szerint Magyarország negyedével kevesebb uniós forrást kaphat a következő uniós költségvetési ciklusban. Azt is elmondta, hogy az első negyedévben az éves átlagos növekedést is meghaladóan bővültek a beruházások, ami igen kedvező.

Magyarország számára a korábbinál lényegesen, mintegy negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában - jelentették be Brüsszelben.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a végső szám, ami a Magyarországnak járó uniós forrásokat illeti nem mutat majd ilyen jelentős változást.

"Tudni kell, hogy az EU hét éves költségvetéséről az állam- és kormányfőnek egyhangú döntést kell hozni, így tehát Magyarországnak vétó joga van"

- mondta Banai Péter Benő. Hozzátette, hogy komoly harcra kell készülni, mert szerinte elfogadhatatlan az ilyen mértékű csökkenés. A Pénzügyminisztérium államtitkára úgy véli, hogy

nem azokat az országokat kéne büntetni, amelyek a gazdasági növekedés terén, így a beruházások növekedésével eredményesen, és hasznosan használták fel az EU-s forrásokat.

Azt is elmondta, hogy a fejlesztéspolitikába nem olyan elemeket kellene behozni, mint a migráció kérdésének kezelése. "Hosszú vita áll még előttünk, az Európai Bizottság letette a javaslatát, de

a hét éves költségvetés elfogadásához nem a Bizottság egyoldalú döntése, hanem a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges"

- hangsúlyozta Banai Péter Benő, aki a KSH közleményére is reflektált, miszerint az idei első negyedévben 17,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene a tavalyi azonos időszakhoz mérten.

Az első negyedévben az éves átlagos növekedést is meghaladóan bővültek a beruházások, ami igen kedvező, mert a legtöbb beruházás nem ebben a periódusban szokott megvalósulni - közölte a Pénzügyminisztérium államtitkára.

"A legnagyobb mértékű növekedést a nemzetgazdasági ágazatok közül az építőipar területén láttuk. Az említett területen összességében 45%-os bővülés valósult meg"

- mondta Banai Péter Benő, aki hozzátette azt is, hogy más ágazatokban is sok beruházás valósult meg: a szállítási területen is jelentős, közel 10 %-os növekedés volt látható.

"Az év egészére közel 13%-os növekedést kalkuláltunk, de már az első negyedévben a 13%-os éves átlagot jóval meghaladó beruházási statisztikát, 17%-os bővülést láthattunk" - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium államtitkára. Ez azért is különösen értékes adat, mert az eddigi folyamatokból az volt leszűrhető, hogy a beruházások túlnyomó része nem az első negyedévben valósul meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×