2018-as árakat nézve 24 százalékkal csökken a Magyarországnak szánt uniós felzárkóztatási források összege 2021 és 2027 között a jelenlegi 2014-2020-as időszakhoz képest – mondta Gyévai Zoltán. A mostani 23,6 milliárd euróra becsült támogatás tehát 17,9 milliárdra csökken a következő ciklusban.

A Bruxinfó főszerkesztője kiemelte:

nincs arról szó, hogy a döntéshozók kipécézték volna Magyarországot és Lengyelországot.

Az Európai Bizottság egy számítási módszer alkalmazásával állapítja meg az országoknak járó kohéziós alap nagyságát. A szervezet javaslata alapján Lengyelországban 23, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Észtországban pedig 24 százalékkal csökkentik a forrást. Utóbbi tagállam „a migrációs politikában nem pendült egy húron a visegrádi négyekkel”– tette hozzá a szakértő.

A legfőbb valódi ok, hogy az említett országok fejlettségi szintje az elmúlt hét évben jelentős mértékben javult, a déli országok azonban súlyos gazdasági és pénzügyi válságon mentek keresztül. „A kelet-európaiak felfelé húzták az uniós átlag GDP-t, míg a déliek lehúzták” – hangsúlyozta.

A déli országok több pénzt fognak kapni, mint eddig, azonban nem többet, mint a keleti államok.

A kohéziós politika minden ország és régió számára hozzáférhető – jegyezte meg Gyévai Zoltán. Azok az átmeneti régiók is részesülnek a támogatásban, amelyek fejlettségi szintje az úniós átlag 90 százaléka fölötti. Ezek a fejlett országok városi, ipari környezetei, ahol stagnálás következett be, melyen a regionális politikai források sem volak képesek segíteni – tette hozzá a szakértő.