Infostart.hu
eur:
362.13
usd:
313.58
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Fiatal párnak mutat be egy eladó lakást egy ingatlanügynök.
Nyitókép: Getty Images/urbazon

Novemberben folytatódott a lakbérek csökkenése

Folytatódott a lakbérek csökkenése novemberben a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint; országosan és a fővárosban is 0,8 százalékkal csökkentek a bérleti díjak októberhez képest, így ez volt a harmadik hónap, amikor mindkét piacon csökkenés tapasztalható havi összevetésben – közölte az ingatlan.com.

A tájékoztatás szerint éves szinten a bérleti díjak emelkedtek, országosan 6,2 százalékkal, Budapesten pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kiemelte: szeptember óta jelentős változás van az albérletpiacon az elsőlakás-vásárlóknak kedvezményes hitelt biztosító Otthon Start program hatására. Év elején az állampapír-megtakarításukat az albérletpiacra irányító befektetési célú vásárlók reménykedhettek a drágulásban, de

az Otthon Start program indulása rengeteg bérlőt „szívott ki” az albérletpiacról. Ritka, hogy három egymást követő hónapban csökken a lakbérindex,

legutóbb 2020-ban, a járvány időszakának közepén történt ilyen - tette hozzá.

Az albérletpiaci drágulás kifulladásához a kereslet és a kínálat idei változása is hozzájárult. Az ingatlan.com adatai szerint 2025-ben a kiadó lakások iránti kereslet 13,8 százalékkal csökkent 2024-hez képest.

A fővárosi kerületekben 14,4 százalékos, a vármegyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 16,7 százalékos visszaesés tapasztalható, a városokban pedig 7,9 százalékkal csökkent a kiadó lakások iránti telefonos érdeklődések száma.

Ezzel párhuzamosan nőtt a friss kínálat. Idén több mint 90 ezer kiadó lakást hirdettek a tulajdonosok és az ingatlanközvetítők, 7 százalékkal többet, mint 2024-ben. Idén januárban 16,6 ezer hirdetésből válogathattak, akik kiadó lakást vagy házat kerestek, mostanra az albérletkínálat a 17,7 ezret közelíti, ami szintén lassítja a drágulás tempóját. A kereslet gyengülése és a kínálat bővülése együttesen javította a bérlők helyzetét az év második felében.

Januárban az éves albérletdrágulás tempója a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint országosan és Budapesten is 9-10 százalék körül alakult, idén novemberre viszont 5-6 százalékra csökkent.

Az ingatlan.com adatai szerint

december elején Budapesten a bérleti díjak középértéke havi 260 ezer forintot tett ki.

A legnagyobb kínálattal rendelkező kerületek közül a XIII. kerületben 260 ezer, míg a XI. kerületben 270 ezer forint a mediánérték. A legdrágább városrész a II. kerület 362 ezer forinttal, a legolcsóbb pedig a XXIII. kerület 180 ezer forintos medián lakbérrel.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben 230 ezer, Győrben és Székesfehérváron 200 ezer, Pécsen és Veszprémben 180 ezer, Szegeden 179,5 ezer, Kecskeméten 160 ezer, Miskolcon pedig 130 ezer a havi bérleti díjak középértéke.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

„Ha egy lángos 2000 forint, miért sajnáljuk a pénzt egy jó borra?”

A magyar borászat egyszerre küzd a fogyasztás visszaesésével, az emelkedő költségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a nemzetközi piacon mivel tud igazán kitűnni. Miközben sok pincészet továbbra is a nagy mennyiségben értékesíthető, alacsonyabb árú borokra építi üzleti modelljét, egyre többen állítják: hosszú távon csak a csúcsminőség jelenthet valódi kitörési pontot. Ehhez azonban nemcsak kiváló termőhelyekre és szakmai tudásra van szükség, hanem arra is, hogy a magyar borászok és a döntéshozók újragondolják a hazai borágazat jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×