A Magyar Állandó Értekezleten (Máért) felszólaló Orbán Viktor miniszter felidézte, néhány napja Erdélyben járt, ahol elénekelt két dalt, és máris "baj lett belőle" ("Nem megyünk mi innen el"; "Megjöttek a fehérvári huszárok").
Ukrajna
Az anekdotázás után komolyabb témákra tért át: "háború vagy béke?"
"Ha háború van, sok minden van, ami nem lehet. Ezért a kérdés az, hogy háború lesz-e vagy béke. Európa a saját definíciója szerint háborúban áll, a legnagyobb nemzetek és az európai intézmények vezetői úgy beszélnek az ukrajnai háborúról, mint az a »mi háborúnk«. Itt azonban a Bizottságnak nem osztottak lapot, ehhez képest a Bizottság elnök asszonya fel-alá utazik, és másról sem beszél" - ecsetelte Orbán Viktor.
Szerinte azért furcsa a háború, amelyben vagyunk az EU tagjaként, mert a háború a magyar ember fejében a közvetlen fizikai kontaktust jelenti, ilyen pedig nincs, nem állomásoznak európai emberek a frontvonal környékén, mégis az EU úgy tekint Európára, mint amely háborúban áll, ez azt jelenti, "harcoltatunk valakivel", ezt régen "proxyháborúnak nevezték" – folytatta a miniszterelnök.
A háborúnak szerinte az a furcsa dinamikája van, hogy miközben az amerikai elnök békét akar és tárgyal mindenkivel, Európa közben csak Ukrajnával tárgyal és őt támogatja.
"Ha az európai vezetők nem hackelnék meg az amerikai elnök béketörekvéseit, már létrejött volna a nagy orosz–ukrán békemegállapodás"
- szögezte le. Szerinte tévedés, hogy a háborúban Oroszország ki fog merülni, meg fog gyengülni, vagy hogy az ukrán hadsereg visszafoglalja a most orosz kézen lévő területeket.
Tart attól, hogy hadigazdaságra állítják át az európai gazdaságot, ez "az európai politika napi valósága", "csak Koppenhábában egyetlen döntéssel oda akartak adni Ukrajnának 40 milliárd eurót arra való tekintettel, hogy kifogytak a pénzből" – folytatta.
Magyar kár lesz, ha az orosz befektetést elveszi Európa
A jogászok számára érdekes, hogy szerinte terítéken van a lefoglalt orosz valutatartalék sorsáról szóló döntés, hogy "azt hogyan kell elvenni", hogyan kell Ukrajna finanszírozásra fordítani. "Ehhez egyhangú döntés kell az unióban a józan ész szerint, ezért
az oroszokkal éppen tisztázzuk azt a kérdést, hogy egy ilyen lépésre milyen ellenlépések lehetségesek" – világított rá, megjegyezve, magyar cégek fizethetik meg ennek a döntésnek az árát, mivel sok magyar befektetés van Oroszországban.
Az külön aggálya, hogy ha a pénzt az orosz zsebekből Európa kiveszi, egy EU-n kívüli országnak odaadja.
Megjegyezte még, hogy Európa bevonódása a háborúba most van a legközelebb, hiába van Magyarországnak javaslata, hogyan lehetne elkerülni a háborút, nincs mögötte kellő erő; javasolni "intellektuális és keresztényi kötelesség is".
Nem érti, hogy ha a Hamásszal lehet tárgyalni egy háborús helyzetben, a háborús bűnösnek kikiáltott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel miért nem. "Úgy kéne viselkednünk, mint ami megfelel a tényleges erőnknek, nem arra kéne várni, hogy az amerikai–orosz megállapodásból deriváljon ki magának valamit Európa".
Meg kell állapodni az oroszokkal, újra kell indítani a V4-et
Rámutatott arra: Európa katonailag és létszámban is erősebb Oroszországnál, nagyságrendekkel, leszámítva a nukleáris kapacitást, de "az egy másik történet", ez viszont mégsem látszik, ennek ellenére nem a harcmezőn kell megmutatni az erőt, hanem a tárgyalóasztalnál.
"Ma ez egy elutasított álláspont, van, aki elvi-filozófiai alapon zárja ki, és van, aki azt mondja, hogy tárgyalni kell, de nem most, hanem majd" – mondta.
Összefoglalóan elmondta, kell, hogy legyen egy egységes európai álláspont a fegyverekről, hadi kiadásokról, védelempolitikáról, mert most csak egy "fegyverkezési verseny van", márpedig Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyre többet költsön a fegyvereire, "ezt a spirált úgy lehet megállítani, ha van egy nemzetközi megállapodás Európa és Oroszország között" - fejtegette.
Tényként állapította meg, hogy Ukrajna elvesztette területe ötödét, és Európa fizeti Ukrajna finanszírozását, miközben Amerika ebből "kiszállt", most már csak "elad" Ukrajnának, a háború egyetlen forintba sem kerül mostantól az Egyesült Államoknak.
A háború emiatt Orbán Viktor szerint blokkolja a fejlődést, és amíg háború van, az európai gazdaság nem tud fejlődésnek indulni.
"Ha a háborút békével vagy tűzszünettel le lehetne zárni, a gazdasági növekedés a háromszorosára nőne, Magyarországon nem 1 százalék lenne, hanem 3" – folytatta.
Október 22-24-én EU-csúcs lesz, a napirend a háború finanszírozásáról, a befagyasztott orosz vagyonról és Ukrajna uniós csatlakozásának gyorsításáról szól majd, de a magyar álláspont mellett immár Szlovákia és Csehország is felsorakozik - mutatott rá a miniszterelnök, és már 4 személy lesz jelen ott - az olasz kormányfővel együtt -, akik táplálják a reményt, mellettük pedig még a lengyel elnök is. "És akkor megpróbálkozunk a V4-ek újraindításával" - közölte.
Magyar gazdaság
Fantasztikus bravúrnak tartja, hogy ilyen körülmények között is úgy működtetik a gazdaságot, ahogy, most indult az Otthon Start, futtat a kormány emellett egy vállalkozási hitelprogramot és "Európa legnagyobb adócsökkentési programját", ami az anyákat és a gyermekes családokat duplán érinti, hisz az apák adókedvezményt vehetnek igénybe. "Van szufla, van életerő a magyar gazdaság szereplőiben" – hangsúlyozta.
Az új világ pillérei
Orbán Viktor "nagyjából meg tudja becsülni", hogy a következő 20 évét hogyan éli le az ország, ennek egyik záloga, hogy az Egyesült Államokban a globalista helyett patrióta, "nacionalista" kormányzat kezdte meg a működését, "az amerikai vezetés visszatért az ideológiai talapzatról a józan ész talajára". A második pillér, hogy "lesz megállapodás" az ukrajnai háborúban, kérdés, hogy ebben Európa részt vesz-e. A harmadik pillér a BRICS, vagyis "a kelet", amely rohamtempóban közelít a nyugat felé, egyre letisztultabb. A negyedik pillér a közel-keleti békefolyamat, amely miközben illúziókat mutat a felszínen, a megállapodás második fejezet Gáza-övezet új rendjét érinti majd. "Vannak irányok és szándékok, de ezt végrehajtani hosszú hónapokat vesz igénybe, lesznek megtorpanások" - fejtegette. És számolni kell azzal, hogy az európai gazdaság részesedése a világgazdaságból csökken, már 18 százalék alatti, "Európa világgazdasági eljelentéktelenedése nem átmeneti jellegű" – vélekedett.
Leszögezte, számolni kell a kínai gazdaság és ipar robbanásszerű fejlődésével és a mesterséges intelligencia alapvető térhódításával is, ma már nem "kiguglizni" kell – emiatt a gyerekei ki is nevetik -, hanem "egy géppel kell beszélgetni", és "a gép megmondja" a választ; a döntésekbe való gyors beépítés hatalmas technológiai fejlődést igényel – szuperszámítógépeket -, ennek erőforrását pedig
atomerőművekkel kell kielégíteni, "még Paks 2 is kevés lesz", a mobil erőművek majd az új ipari központok mellé települnek majd
- jelentette be.
A blokkosodás helyett márpedig szerinte épp olyan külkapcsolatok kellenek, amely "mindenfelé figyel", "mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjtenünk és összegyúrnunk".
Kérte a Máértet, hogy gyűjtsék a jövőre vonatkozó ismereteket, hogy Palkovics László kormánybiztos munkáját segíthessék ezzel.
Határon túl és regionálisan – "Nagyon erős közép-európai blokk"
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy egyesek Ukrajnából "határozott feladatokkal távoztak", de nem érdemes indulattal fordulni a jelenség felé, "mi is ezt csinálnánk, csak kicsit elegánsabban, mert mégiscsak magyarok vagyunk". Szerinte a kárpátaljai magyarok ügyében is a "csigavér" fontos, a határon túli közösségeket támogatni kell, előttük most nagyon nehéz hónapok állnak.
Gratulált az RMDSZ-nek ahhoz, hogy egy 9,4 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulálva - egy ikerdeficittel a hátuk mögött - kormányzati felelősséget vállal úgy, hogy ne játsszák el a románok és a határon túli magyarok bizalmát. "Nem tudom, hogy ilyenkor tudunk-e segíteni, vagy ha segítünk, az nem árt-e. Ezt Kelemen Hunorék tudják az RMDSZ élén. Mi csak bevittük Romániát a schengeni övezetbe" - mutatott rá a miniszterelnök.
Tágabb kitekintéssel beszélt arról is, hogy Ausztriában nem engedik kormányt alakítani a legerősebb pártot, Németországban pedig akár a választáson való elindulását is megakadályozzák a legerősebb pártnak, az AfD-nek.
A szerb-magyar kapcsolatok ügyében köszönetet mondott a délvidéki politikusoknak, Magyarország abban bízik, hogy "a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki a mostani bonyolult helyzetből", és abban is bízik, hogy ha Lengyelországban "helyreáll a rend", és a többi szereplő is tartja magát, akkor "egy nagyon erős közép-európai blokkról beszélünk", "az országok érdekei összehangolhatóak".
Horvátországgal sajátságos a viszony: az EU-csúcsokon tárgyalni szokott a horvát miniszterelnökkel, az ország csinos makrogazdasági adatokat mutat, a népesség viszont folyamatosan csökken, ami nemzetstratégiai kérdéseket vet fel Horvátország számára is.
Szlovénia: ott választás lesz legkésőbb márciusban. "Rejtélyes ország, sokkal több minden maradt meg a múltból, mint mi azt feltételezzük. Nyugatos benyomást kelt az ország, de hatalmi szerkezetét tekintve nagyon nehéz ország" - ecsetelte megítélését Orbán Viktor. Az egyetlen ország, amellyel nem tud az ország zöld ágra vergődni gázvezetékügyben, pedig az az olasz és észak-afrikai energiaforrás szempontjából kulcsfontosságú lenne.
Szlovákiáról is szót ejtett, amellyel kapcsolatban nagyot változott a helyzet az elmúlt 15 évben,
Robert Fico lesz az, aki az EU-csúcs elején képviselni fogja a magyar álláspontot.
"Együttműködni bizonyos kérdésekben lehet" - mondta. Bejelentette azt is,
lesz új teherhíd a Dunán,
és egy közös gazdasági csomag is készül, mivel Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak.
Jóslata szerint az ukrajnai háború befejeződése után egy szép világ következik majd, és egy-két éven belül az is kiderül, hogy a magyaroknak volt igazuk, "köszönöm, hogy a médiát megvető bátorsággal is képviselik ezt a véleményt" - zárta ezt a gondolatkört a miniszterelnök.
Meggyőződése az, hogy a külhoni magyarok közösségei megingathatatlan lábakon állnak. Végül megköszönte az elmúlt 15 évben nyújtott támogatást, bízik benne, hogy a közös munkát folytatni tudják 2026-ban.




