Az Eurostat adatai szerint a 11-15 év közötti magyar gyerekek 6,1 százaléka tanul két idegen nyelvet, az uniós átlag a 60 százalékot közelíti, de Finnországban csaknem eléri a 98 százalékot.

Az általános iskolák felső tagozataiban magasabb lehet ez az adat, de az európai átlaghoz messzemenőkig nem ér fel - mondta az InfoRádiónak a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Légrádi Tamás kiemelte, hogy a felmérés szerint a lista végén kullogunk a 25 és 64 év közötti lakosság tekintetében, éppen Bulgária előtt.

"A nyelvtanulást abban az életkorban kellene megismerni, megszeretni, amikor még nincs valódi tétje, még szórakozásnak, olyan időtöltésnek számít, amit akár észre sem vesz egy kisgyerek" - hívta fel a figyelmet

hozzátéve, hogy az alsó tagozatos magyar diákok iskolán kívül kevesen tanulnak idegen nyelvet, kivételt képeznek a nagyvárosokban, a diplomás szülők gyerekei.

Azt elismerte Légrádi Tamás, hogy a rendszerváltás óta az angol nyelvtanítás sokat fejlődött és globális jelenségnek tartja, hogy a többnyelvűség helyett az egynyelvűség irányába tapasztalható eltolódás. "Ideális esetben az angolt kéne sokkal jobban, és többen beszélnie a magyaroknak és mellette egy második nyelvet is, ami versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon, kulturálisan, az utazások során" - érvelt a két nyelvvizsga mellett.

Ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartja az állami ösztönzőket, akár adókedvezmény formájában. "Azokban az országokban, ahol az oktatáson belül az idegennyelv-tanítás húzóágazat, az állami befektetés megtérül, ez Magyarországnak is célszerű példa egy hosszabb távú stratégia részeként - hangsúlyozta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

Általános iskolák nem kötelezhetők két idegen nyelv oktatására

Sipos Imre a köznevelésért felelős helyettes államtitkár az Eurostat felmérése kapcsán az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós kutatás az általános iskolai adatokat veti össze és Magyarországon az oktatási rendszer sajátosságai miatt a második idegen nyelv többségében középiskolai szinten biztosított. A magyar oktatási rendszer az általános iskolában egy nyelv oktatására fókuszál és aztán gimnáziumban, középiskolában egészül ki a másodikkal, míg a rangsorban éllovas Finnországban már az általános iskolában két idegen nyelvet tanulnak.

"A Nemzeti alaptanterv az első idegennyelv-oktatását legkésőbb az általános iskola negyedik évfolyamán rendeli el. Az 1-3 évfolyamon az első nyelvet - ha megvannak a feltételei - lehet tanítani, de a negyedik évfolyamtól az iskoláknak már biztosítani kell" - ismertette Sipos Imre hozzátéve, hogy a második idegennyelv-oktatása a nyolcadik évfolyam után kezdődhet. "A középiskoláktól elvárható, hogy a gyerekek folytathassák azt az idegen nyelvet, amit az alacsonyabb évfolyamokon elkezdtek és megnyílik lehetősége a második nyelv tanulásának is."

A helyettes államtitkár a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökének felvetésére, miszerint szemléletváltásra lenne szükség Magyarországon a nyelvtanulás népszerűsítésére további állami ösztönzőkkel emlkékeztetett, hogy a magyar gyerekek két tanítási nyelvű iskolákba is járthatnak, emelt szintű nyelvi tagozatos osztályok indulnak, és ingyenesen biztosít a magyar állam idegen nyelvekből érettségi vizsgát közép és emelt szinten is.