A magyar politikai diskurzus egyik legélesebb vitája zajlott le a 2025-ös Tranzit rendezvényen, amikor Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Horn Gábor volt miniszter, a Republikon Intézet kuratóriumi vezetője Mit jelent a magyar nemzet? – A 2026-os választás tétje címmel csaptak össze.

Az ellentétes gondolkodású szereplők között azonban barátságosan indult a beszélgetés, mivel Kovács István kiemelte, hogy bátornak tartja Horn Gábort, egyrészről azért, mert ki mert állni egy olyan helyen vitatkozni, ahol valószínűleg kisebbségben lesz a véleményével, másrészről pedig azért, mert „ki merte mondani, amit a Tisza Párt el akar sunnyogni”. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy Horn Gábor a szombat reggeli bejegyzésében arról írt: szerinte ha a Barátság kőolajvezeték felrobbantása az ára Ukrajna győzelmének, az akkor is megéri – írja az Index.

„Azért jövök el, mert fontosnak tartom, hogy hallgassák meg az én álláspontomat is, mert azt gondolom, hogy ezek a viták mindenkinek hasznosak, akkor is, ha nem értenek vele egyet” – jegyezte meg Horn Gábor. A Republikon Intézet kuratóriumi vezetője szerint „a Fidesz környékén van egy valódi közösség, amit akár irigyelhet is más”, közösség nélkül pedig nem nagyon nyerhet senki választást, ez az, amit nem értett meg az ellenzék 2024-ig. Talán a Tisza Szigetek pont ebből az irigységből jöhettek létre – tette hozzá, majd hangsúlyozta, hogy ő nem készül kormányra, úgyhogy nem egy párt – mondjuk a Tisza –álláspontját képviseli, hanem a sajátját. „Voltam kormányon, köszönöm szépen. Önök is nyilván köszönik. Ezen túl vagyunk” – viccelődött Horn Gábor, amire nagy taps érkezett.

Kovács István szerint a választás tétje az, hogy „olyan kormánya lesz-e az országnak, amelynek a magyar emberek biztonsága az első, vagy egy olyan kormánya, amelynek azt kell eldöntenie, hogy Brüsszel vagy Ukrajna lesz-e a fontosabb”.

Horn Gábor szerint „a magyar kormány álláspontja a kezdetektől fogva elhibázott Ukrajna-ügyben. Méghozzá azért, mert az oroszok nem akarnak békét”. Szerinte amúgy „ma sokkal rosszabb pozícióban van Oroszország, mint a háború előtt, mert a balti államokban több NATO-katona van, mint korábban”.

Horn Gábor az ukrán nép honvédelmi háborúját morális kérdésnek tekinti. A reggeli posztja kapcsán kiemelte: az ukránok szerinte nem a magyar energiaellátást támadják. „Ez egy honvédő háború részeként megjelenő elem” – mondta a Barátság-kőolajvezeték elleni ukrán támadásról. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről annak fejében, hogy elfogadják határait, amibe Oroszország is belement.

„Fontosnak tartom a morális kérdéseket, ahogy magára hagyta a világ Magyarországot '56-ban, az elfogadhatatlan volt, ugyanez a helyzet Ukrajnában.

Nincs jogunk magára hagyni Ukrajnát. Ez elemi érdeke a magyaroknak” – mondta. Szerinte nem lehet bármiben megállapodni Oroszországgal, hiszen ők maguk felrúgják megállapodásaikat. „A védelem viszont nem Európa határán kezdődik szerintem, hanem Ukrajna határán” – fogalmazott.

Kovács István szerint Ukrajna terrorcselekményt követett el a Barátság-kőolajvezeték elleni támadással, és Zelenszkij zsarolni akarja Magyarországot, hogy az támogassa pénzzel és fegyverrel Ukrajnát. „Szerinte az európai elit számára vallási kérdés lett Ukrajna támogatása, a valláson pedig nem lehet vitatkozni” – mondta.

„Rám ne mondja senki, hogy orosz propagandát tolok, mert utálom az orosz propagandát” – jelentette ki, majd hozzátette:

„Soha nem fogom letagadni, hogy ez egy honvédelmi háború, és vannak ukrán hősök, de ez nem a mi háborúnk”.

Kovács István szerint Orbán Viktor azonnali tűzszünetet akart, amiért korábban kritizálták, mostanra azonban „egész Európában megemésztette mindenki, hogy a magyar kormány álláspontja helyes”.

A vita során szóba kerültek a Tisza Párt gazdasági ígéreteinek kérdései is. Horn Gábor liberálisként az egykulcsos adóban hisz, és emlékeztetett, hogy ezt eredetileg az SZDSZ akarta bevezetni. „Még nem számoltam össze az ígérethalmazt, de én az egykulcsos adóban hiszek, mert liberális vagyok” – mondta, hozzátéve, hogy nem gondolja jónak a progresszív adót.

Horn Gábor élesen bírálta a kormány 3 százalékos hitelkonstrukcióját is – mert szerinte érdemes azzal is foglalkozni, hiszen az már konkrét lépés, a Tisza tervei pedig csak ígéretek. Szerinte az új hitel nagyon veszélyes, és erre egy történelmi párhuzamot is felhozott:

„1987-ben pontosan ugyanezt vezette be a Kádár-kormány, ami lényegében nagyon komolyan hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság bedőlt” – jegyezte meg. Kiemelte, hogy a piaci kamatok 6-7 százalékon állnak, ami nagy tehertétel, „de ha felmegy még inkább az infláció miatt, akkor azt már lehet, nem bírja majd el a magyar gazdaság”.

A vitában ugyancsak téma volt Ukrajna esetleges EU-tagsága. Horn Gábor szerint „senki nem gondolja, – az ukránok sem – hogy 6-8 éven belül EU-s tag legyen Ukrajna, csak egy gesztus volt, hogy azt mondták, hogy ha megfeleltek minden feltételnek, akkor bejöhettek”. Hangsúlyozta, hogy „az ukrán szabadkereskedelmi megállapodás 10 évvel a háború előtt született, tehát az sem igaz, hogy az ukrán gabona ártana a magyar gazdaságnak”.

„Egyetértek abban, hogy a volt jugoszláv államok elemi érdeke lenne az uniónak, de ezt gondolom Ukrajnáról is, ha tudja teljesíteni a feltételeket.

Azt nem állítom, hogy Ukrajna rövid távon felvehető lenne, mert ezer egyéb ok miatt nem tudják teljesíteni a feltételeket

– tette hozzá. Horn Gábor szerint „Ukrajna helyreállítása egy óriási gazdasági fellendülést jelenthet Magyarország számára”, míg egyetért Orbánnal abban, hogy „az EU-nak a saját lábára kell állni. Szükség van saját uniós haderőre, hogy meg tudjuk saját magunkat védeni”.

Kovács István viszont azt hangsúlyozta: „Ukrajna újjáépítésére olyan összegek hangoznak el, hogy az felfoghatatlan. Az a pénz, amit az Európai Unió ebbe bele fog ölni, az fog innen hiányozni Magyarországról.”

„Te most megint azt mondod, hogy inkább Ukrajnába tegyük a pénzt, mint hogy itthon kórházakat újítsunk fel. Ezt mondja a Tisza Párt is” – tette hozzá Kovács István. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Néppártban „konkrétan versengenek, hogy ki mond be közelebbi dátumot Ukrajna felvételére”. A Tisza Párt pedig „egyértelműen azt akarja, hogy minél korábban legyen felvéve” Ukrajna az EU-ba.

Kovács István szerint az Orbán-kormány azért nem kap uniós forrásokat, mert „a magyar kormány nemet mond a genderkérdésre, nemet mond a bevándorlásra”. Horn Gábor szerint ez tényszerűen nem igaz.

Az Index tudósításából egyebek mellett az is kiderül, hogy a vita során személyes feszültségek is felszínre kerültek. Horn Gábor kijelentette: „nem érzem Orbán Viktort a miniszterelnökömnek”, míg Kovács István a „budapesti értelmiségiek vak gyűlöletét” említette Orbán Viktor iránt.