Hídállam – a magyar gazdaság esélyei a változó világgazdaságban címmel tartott előadást Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranziton. A miniszter előadását azzal kezdte, hogy a 2022-ben kitört háborúra a Nyugat – az USA akkori elnöke és az Európai Unió – „bevonódással reagált”.

„Magyarország több mint 9 ezer milliárd forintot fizetett ki azért, mert itt van ez a háború a szomszédunkban, és erre a háborúra a bevonódás politikájával válaszolt az Európai Unió és az Egyesült Államok akkori vezetése” – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez minden egyes magyar családnak 2 millió 300 ezer forintjába került. Ha ez bent maradt volna a gazdaságban, egész más gazdasági perspektívákkal számolhatnánk – idézi szavait a Mandiner.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetője feltette a kérdést: mit lehet ilyenkor csinálni? „Számolni kell azzal a ténnyel, hogy az USA vezetése és hozzállása is megváltozott: Trump a békére törekszik. De a béke megteremtése azért nem lesz olyan egyszerű, mert az Európai Unió nem a békére törekszik” – mondta a miniszter. A brüsszeli Bizottság azt szeretné, hogy ez a háború Ukrajna győzelmével érjen véget. „Hiába gondoljuk azt, hogy megszülethet a béke, ha az EU oldalán nem a békepolitika van, nem a szankciós politika felszámolására törekszenek, akkor a háború gazdasági terhei Magyarország számára változatlanok.”

Ebből a helyzetből kell gazdaságpolitikát csinálni – tette hozzá Rogán Antal. Mint mondta, azokat a reális kitörési pontokat kellett megkeresnie a kormánynak, ahol „a magyar gazdaság úgy erősíthető, hogy megvannak hozzá a forrásink, megvan hozzá az erőnk, és el tudjuk indítani azt, hogy egyszerre a magyar családok és a magyar gazdaság is gyarapodni tudjon”. „Megnéztük, hogy melyik az a gazdasági szektor, ami a leginkább erősíthető: logikusan ez az építőipar” – mondta, hozzátéve, hogy emellett a családokat is segíteni kell, hogy a jövedelmi szintjük is nőjjön.

Saját otthon

A miniszter kiemelte, „a lakáshoz jutás az a szegmens, ahol úgy tudjuk erősíteni a magyar építőipart, hogy közben segítünk a magyar családoknak is”. Rogán Antal szemléletes diagramon mutatta be a saját lakásban élők arányának változását egyes országokban 2010 és 2024 között. „Az EU liberális mainstreamének világképébe nem illeszkedik bele a lakástulajdon” – emelte ki, majd megjegyezte: ennek megfelelő politikát alakítanak ki. Magyarországon nőtt, míg Ausztriában, Németországban, Belgiumban csökkent a fentebb említett – amúgyis alacsonyan lévő – arány.

„Amikor mi lakáspolitikát hirdetünk, ami a családpolitikához is kötődik, akkor abban is gondolkodunk, hogy az embereknek tulajdonuk legyen. Az EU sosem fog ebben gondolkodni, és az ilyen típusú programokat nem is fogják támogatni” – fogalmazott Rogán Antal, majd megjegyezte: a Brüsszel-barát kormányok az ilyen programokat felfüggesztik.

A tárcavezető ezután rátért az Otthon Start program részleteire. „Gyakorlatilag az albérleti díjnak megfelelő összegű törlesztő mellett saját tulajdonú lakáshoz lehet jutni.

Ennél kedvezőbb konstrukció egyetlen európai országban sincsen”

– emelete ki. Rogán Antal elmondta, a különböző családtámogatási konstrukciók jól kombinálhatóak más lakástámogatási programokkal. Mivel megszabták a négyzetméter árakat, így az erős felső korlát jelent a drágulás ellen. Nem várható jelentős mértékű változás – jegyezte meg a lakásárak növekedését firtató kritikák kapcsán.

Rezsicsökkentés

A miniszter a rezsicsökkentésről elmondta, hogy Brüsszelben nem szeretik a támogatott energiaárakat sem. Hangsúlyozta: azokban az országokban, ahol Brüsszel megmondhatja, ott felszámolják a támogatásokat. Ha Magyarországon Brüsszel-barát kormány lenne, akkor nem lenne rezsicsökkentés. „A magyar családok szempontjából óriási jelentőségű, hogy megmarad-e a rezsicsökkentett ár” – tette hozzá.

A tárcavezető ismertette, hogy a családtámogatások mértéke 2010 óta a négyszeresére nőttek. Eközben a brüsszeli logikában családpolitika nincs, csak szociálpolitika. „Mi egyszerre gondolkodunk családpolitikában és a munkát terhelő adók csökkentésében” – tette hozzá.

A foglalkoztatás kapcsán Rogán Antal elmondta, hogy a foglalkoztatási ráta hazánkban jelentősen emelkedett, miközben más európai országokban a ráta lefelé halad. Leszögezte, hogy a brüsszeli szociálpolitikának az a lényege, hogy nem többen fognak dolgozni, hanem kevesebben.

Mint mondta, a kormány által bevezetett, gyermekek után járó adókedvezmény 2026-ig teljesen megduplázódik. „Azok a tervek, amik a Tisza Párt részéről kiszivárogtak, megfelelnek a brüsszeli terveknek és elvárásoknak” – fogalmazott Rogán Antal. A magyar vállalkozásoknak azt üzente, hogy egy ipar- és munkahelyvédelmi akciótervvel készülnek, ami segítséget jelent az uniós vámmegállapodással szemben. Hozzátette: egy olyan programot fognak letenni az asztalra, ami az összes hátrányt ellensúlyozza.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerült tető alá hozni egy olyan megállapodást, ami segíthette volna az EU versenyképességét. Mostanra viszont teljesen lekerült a napirendről a terv, aminek oka Ukrajna uniós csatlakozása.

„A háborút arra használják fel, hogy kialakítsanak egy közös hitelfelvételi politikát, és arra fogják használni Ukrajna uniós csatlakozását is” – tette hozzá. A miniszter szerint erőltetetten akarnak kialakítani egy brüsszeli, központi vezetést. Kifejtette: a birodalmi projektnek a szempontjai eltérnek hazánk érdekeitől.

„Egy olyan döntést fogunk hozni 2026-ban, hogy vagy elfogadjuk azt a világot, amit Brüsszelből ránk akarnak erőltetni, vagy a saját utunkat járjuk. A teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség. Minden választáshoz ugyanolyan erővel kell hozzákezdeni. Ez nem az önmarcangolás ideje, hanem az összefogásé a hazánkért” – zárta beszédét Rogán Antal.