Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
laptop billentyűzet klaviatúra gépelés kezek
Nyitókép: Pixabay

Kocsi Ilona: még soha nem volt olyan rossz helyzetben a magyar független sajtó, mint most

Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének napokban újraválasztott elnöke szerint a következő időszakban a MÚOSZ-nak az átláthatósági törvény miatt az újságírók jogvédelmére kell koncentrálnia.

Talán még soha nem volt olyan rossz helyzetben a magyar független sajtó, mint most – kezdte Kocsi Ilona. Mint mondta, bár a központi büdzséből sok pénz jut kommunikációra, ebből csak „morzsák” jutnak a lapoknak. Ezen felül problémának nevezte azt is, hogy a hirdetők visszafogottak, ráadásul igazodnak a kormányzati irányzatokhoz, így az állami vállalatok hirdetései főként a kormányközeli médiában jelennek meg, a független termékek ebből származó bevételei elenyészők.

Marad az olvasói támogatás, az egyszázalékos felajánlás és hogy a lapok külföldi pályázatokon induljanak. Szerinte az átláthatósági törvénnyel ezt a forrást akarják elzárni. „Ha a független lapok uniós pénzekre pályáznak, és nyernek, akkor »feketelistára« fognak kerülni, blokkolva az egyszázalékos lehetőségüket is” – fogalmazott. A MÚOSZ régi-új elnöke attól tart, hogy miközben mindenfajta törvény garantálja a független tájékoztatást, forrásoldalról fogják megfojtani a lapokat.

Kitért arra is, hogy szerinte teljesen normális az, ha az ember együttérzéssel van egy olyan országgal kapcsolatban, amit megtámadtak. Ezért nem tudja értelmezni, megérteni, hogyan lehet bárkit külföldi ügynöknek minősíteni, vagy külföldi érdekek kiszolgálójának titulálni, ha Ukrajna mellett ír cikket, miközben az ő olvasatában teljesen normális reakció. „Sajnáljuk, szolidarítunk vele, de ez nem azt jelenti, hogy külföldi érdekeket képviselünk, amikor ilyen cikkeket írunk” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a MÚOSZ tervez-e hangsúlyosabban fellépni a jövőben a sajtót sújtó törvényjavaslatok ellen, azt válaszolta, hogy az elmúlt négy évben nagyon sok, szám szerint 37 állásfoglalást tettek, ezért úgy érzi, ennek számát már nem kell növelni. „Ezek hangneme időről időre keményedett, és ez a jövőben is így lesz” – tette hozzá.

Mint mondta, el kell gondolkodniuk, hogy milyen más lehetőségeik vannak. Példaként említette a jogi védelem erősítését, mert szerinte sok újságírónak, főleg a szabadúszóknak szükségük lesz jogi tanácsadásra, adott esetben jogi képviseletre. Erősíteni szeretnék a MÚOSZ kommunikációját, mert „rengeteg mindent csináltunk idáig is, csak úgy érezzük, hogy nem törődtünk azzal, hogy saját magunk tevékenységét sokkal jobban megismertessük a külvilággal” – fogalmazott.

„Egy biztos, a sajtószabadság kérdése a következő négy évben nagyon erőteljesen napirenden lesz” – emelte ki, és ezért a szövetségnek minden szinten és minden formában ki kell állnia a sokszínű tájékoztatás és a sajtó szabadsága mellett, de hogy ezt milyen formában fogják megtenni, az még a jövő kérdése. Felidézte, több konferenciát, előadás-sorozatot tartottak korábban, ahol a cenzúra formáit vették sorra, hogy milyen trükkös módon korlátozzák a sajtó szabadságát.

Kocsi Ilona azt is elmondta. hogy az internettel a hamis híráradat erősödni a jövőben, a „fakenews-dömpinggel” pedig valamit kezdeni kell, bár szerinte egyre nehezebb lesz különbséget tenni a valódi és álhír között. Ezekben a témákban a MÚOSZ-nak biztosan lesz teendője a következő négy évben – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×