Infostart.hu
eur:
373.16
usd:
340.24
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Unsplash

Zay Balázs: a spanyol áramszünet fontos tanulság, miért nem érdemes csak időjárásfüggő energiára támaszkodni

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint egyértelmű, hogy mi tette sebezhetővé az Ibériai-félsziget áramellátását: túl nagy hangsúly került az időjárásfüggő megújuló energiára, ami miatt pár perc alatt kialakult az instabilitás, ez pedig vészlekapcsolási hullámhoz vezetett.

A váltakozó áramú rendszerek számos előnnyel bírnak: a nagy, hagyományos erőművek a mechanikai mozgást generátorok segítségével hatékonyan tudják villamos energiává alakítani – írja sajtóközleményében a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, Zay Balázs. A kutató kiemeli: a „nagy” szó itt különös jelentőséggel bír, mert az energetikában a méret nem pótolható – a jelenlegi technológia nem képes ezt kiváltani. A váltakozó áram „lüktetése” a generátorok forgási sebességét követi, stabilitását – szakszóval inerciáját – pedig a nagy tömegű, szinkronüzemű forgógépek biztosítják.

„Amikor például a Paksi Atomerőmű üzemel, az olyan a villamosenergia-hálózat számára, mintha az új Mad Max-film harcivasa dübörögne megállíthatatlanul az úton. Ezzel szemben egy hasonló teljesítményű napelempark inkább a Rendőrakadémiából ismert Sweetchuckra emlékeztet, ahogy esetlenül robogózik”

– magyarázza a szakértő. A különbség oka, hogy az időjárásfüggő megújuló források által termelt egyenáramból mesterséges eszközökkel és inertekkel állítanak elő váltakozó áramot – ez pedig nem ugyanaz.

A spanyol áramszünet előtti pillanatokat megvizsgálva az látható, hogy a folyamatos negatív áramár miatt sorra állították le a hagyományos erőműveket, miközben a napenergia, a naphőenergia és a szélenergia részesedése elérte a 77,8 százalékot közvetlenül a kimaradás előtt.

Fontos tudni, hogy az Európai Unió előírja a megújuló energia kötelező átvételét, így a rendszerirányítónak a fosszilis és nukleáris erőműveket kell háttérbe szorítania – hacsak a rendszer stabilitása nem kíván mást. Ebben az esetben éppen ez lett volna a szükséges lépés: a megújuló energia részleges megtagadása a rendszerbiztonság érdekében – jegyezte meg Zay Balázs.

Joggal merülhet fel a kérdés: miért nem történt hasonló Németországban, ahol már végleg leállították az atomerőműveket, és szinte kizárólag megújulókra támaszkodnak – írja a vezető kutató.

Egyrészt, a német hálózatot a francia atomerőművek stabilizálják, másrészt hatalmas lendkerekeket telepítettek, amelyek forgása szimulálja a hagyományos erőművekre jellemző mechanikai tehetetlenséget.

Az eset tanulságul szolgálhat mindazok számára, akik szerint nincs szükség a Paks II. beruházásra vagy új, kombinált ciklusú földgázerőművekre. Amíg Magyarországon nem nőnek hegyek és vízhozamok, amelyek lehetővé tennék a vízerőművek tömeges telepítését, addig a villamosenergia-ellátás sem télen, sem nyáron nem oldható meg kizárólag időjárásfüggő megújuló forrásokkal – zárja közleményét a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×