A váltakozó áramú rendszerek számos előnnyel bírnak: a nagy, hagyományos erőművek a mechanikai mozgást generátorok segítségével hatékonyan tudják villamos energiává alakítani – írja sajtóközleményében a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, Zay Balázs. A kutató kiemeli: a „nagy” szó itt különös jelentőséggel bír, mert az energetikában a méret nem pótolható – a jelenlegi technológia nem képes ezt kiváltani. A váltakozó áram „lüktetése” a generátorok forgási sebességét követi, stabilitását – szakszóval inerciáját – pedig a nagy tömegű, szinkronüzemű forgógépek biztosítják.

„Amikor például a Paksi Atomerőmű üzemel, az olyan a villamosenergia-hálózat számára, mintha az új Mad Max-film harcivasa dübörögne megállíthatatlanul az úton. Ezzel szemben egy hasonló teljesítményű napelempark inkább a Rendőrakadémiából ismert Sweetchuckra emlékeztet, ahogy esetlenül robogózik”

– magyarázza a szakértő. A különbség oka, hogy az időjárásfüggő megújuló források által termelt egyenáramból mesterséges eszközökkel és inertekkel állítanak elő váltakozó áramot – ez pedig nem ugyanaz.

A spanyol áramszünet előtti pillanatokat megvizsgálva az látható, hogy a folyamatos negatív áramár miatt sorra állították le a hagyományos erőműveket, miközben a napenergia, a naphőenergia és a szélenergia részesedése elérte a 77,8 százalékot közvetlenül a kimaradás előtt.

Fontos tudni, hogy az Európai Unió előírja a megújuló energia kötelező átvételét, így a rendszerirányítónak a fosszilis és nukleáris erőműveket kell háttérbe szorítania – hacsak a rendszer stabilitása nem kíván mást. Ebben az esetben éppen ez lett volna a szükséges lépés: a megújuló energia részleges megtagadása a rendszerbiztonság érdekében – jegyezte meg Zay Balázs.

Joggal merülhet fel a kérdés: miért nem történt hasonló Németországban, ahol már végleg leállították az atomerőműveket, és szinte kizárólag megújulókra támaszkodnak – írja a vezető kutató.

Egyrészt, a német hálózatot a francia atomerőművek stabilizálják, másrészt hatalmas lendkerekeket telepítettek, amelyek forgása szimulálja a hagyományos erőművekre jellemző mechanikai tehetetlenséget.

Az eset tanulságul szolgálhat mindazok számára, akik szerint nincs szükség a Paks II. beruházásra vagy új, kombinált ciklusú földgázerőművekre. Amíg Magyarországon nem nőnek hegyek és vízhozamok, amelyek lehetővé tennék a vízerőművek tömeges telepítését, addig a villamosenergia-ellátás sem télen, sem nyáron nem oldható meg kizárólag időjárásfüggő megújuló forrásokkal – zárja közleményét a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.