Mathias Cormann OECD-főtitkárral tárgyalt a külgazdasági és külügyminiszter Párizsban, a szervezet központjában. Ezután a Facebookon jelentkezve elmondta: 19 milliárd euró, 7500 milliárd forint az a kár, amit az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók okoztak a magyar gazdaságnak. Ha ez a rendszer fennmarad, folytatódik, az további nagy károkat jelent majd számunkra, hangsúlyozta Szijjártó Péter, megemlítve: egyetértés van abban az OECD-főtitkárral, hogy a minél akadálytalanabbul működő világgazdaság közös érdek.
"A szankciók képében tehát az EU a magyar emberekkel is fizettette az elmúlt években ennek a rendkívül kudarcos politikának az árát. Ráadásul eközben Ukrajna folyamatosan kitol Magyarországgal, hiszen azok az intézkedések, amelyeket Kijev az elmúlt időszakban az energia terén hozott, súlyosan veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát, és jelentősen hozzájárultak a magyarországi és a közép-kelet-európai energiaárak emelkedéséhez" – emelte ki, utalva a földgáztranzit ukrán leállításának gázáremelő hatására, az olajtranzit részleges korlátozásának drágító hatására, illetve a Török Áramlatot ért támadások jelentette ellátásbiztonsági veszélyre.
Az tehát nem megy, fogalmazott, hogy a magyarok egyszerre fizetik meg a szankciós politika árát, közben pedig elszenvedik az ukránok energiabiztonságot aláásó intézkedéseit. Ez így nem mehet tovább, ezt világossá tették az európai partnereinknek is. "Az sem mehet tovább, hogy az Európai Bizottság egy tagjelölt, Ukrajna érdekeit képviselje a közép-európai uniós tagokkal szemben. Be kellett rántani a kéziféket, világossá kellett tenni, hogy egyszerre nem lehet Magyarországnak gazdasági károkat okozó szankciós politikát folytatni és elnézni Ukrajnának a közép-európai energiabiztonságot aláásó lépéseket" – szögezte le.
"Ki fogunk állni óriási támadások között a magyar emberek érdekéért. Világos válaszokat és világos garanciákat akarunk annak érdekében, hogy hétfőn a külügyminiszteri ülésen felelős döntést lehessen hozni" – közölte a tárcavezető.
A témáról Orbán Viktor is beszélt péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában. "Én behúztam a kéziféket, és azt kértem az európai vezetőktől, hogy ezt értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát", Ukrajna meg "kibabrál" velünk - közölte.
- "Azt kérjük, hogy mondassák ki az ukránokkal: vissza fogják állítani a gázútvonalat. Ha az ukránok segítséget akarnak, például, hogy szankcionáljuk az oroszokat, akkor tessék újra kinyitni a gázútvonalat" - jelezte.
- Kérésként fogalmazta meg azt is, hogy az ukránok ne támadják mindenfajta féllegális, legális katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol most hozzuk a gázt, továbbá
- adjanak garanciát, hogy ezt a "piszkosságot", amit most csináltak velünk szemben a gázzal, ezt nem ismétlik meg az olajjal.
"Ne minket akarjanak meggyőzni, hogy ne állítsuk meg a szankciókat, hanem az ukránokat győzzék meg, hogy biztosítsák a szankciók folytatásának a föltételét" - fogalmazott.
Orbán Viktor elmondta, 2025-ös esztendő az előrelépésről fog szólni, fantasztikus év lesz, "olyan évet fogunk produkálni, ami régen nem volt". Hozzátette, a harmadik és a negyedik negyedévben már a négy százalékhoz közelíti majd a gazdasági növekedés "és megyünk fölfele" 2026-ra.
Hangsúlyozta: Magyarország kezében van az Oroszország elleni szankciók megállításának lehetősége, de ha ezt megtesszük, "leszakad ég meg föld Brüsszelben".