Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Tojást vesz egy vásárló a CBA boltjában az Anker közben 2022. november 11-én. Az előző napon életbe lépett a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop. A tojás és az étkezési burgonya esetében a bruttó kiskereskedelmi ár nem lehet magasabb a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott árnál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Borzalmas évnek látja a magyarok többsége 2022-t

Magyarország Európa- és világszinten is a leginkább borúlátó nemzetek közé tartozik - ez derül ki az Ipsos közvélemény-kutató felméréséből.

A vizsgált 36 ország lakosságának fele (56%) rossz évként jellemzi 2022-t saját maga és családja, háromnegyede (73%) pedig az országa szemszögéből. A magyarok a legborúlátóbbak.

A magyarok legfőbb gondját a fizetéseknél nagyobb mértékben emelkedő árak jelentik, 86 százalék tart e jelenségtől (szemben a szintén nem alacsony 79 százalékos globális átlaggal), ami 9 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti méréshez képest. A tőzsde összeomlása azonban nem izgat bennünket.

A kutatás szerint a világ pesszimizmusa az élet minden területére kihat. Relatív többségbe kerültek, akik szerint atomfegyverek használatára kerülhet sor 2023-ban (14 százalékpont növekedés), de egy aszteroida becsapódására vagy a földönkívüliek látogatására is növekvő esélyt látnak a világ polgárai (6 és 4 százalékpont növekedés).

Ez utóbbiban nem hisznek a magyarok. Velünk szemben Malajzia, India és Indonézia mutat affinitást az összeesküvéselméletekre. Az utóbbi országok lakosságának mintegy fele tartja valószínűnek a kozmikus becsapódást, az alien-ek eljövetelét vagy például azt, hogy a Skynet-hez hasonló mesterséges intelligencia átveszi az irányítást az emberiség felett az újévben.

Mindenesetre a magyarok 55 százaléka tesz újévi fogadalmakat, és 69 százaléka hisz egy jobb újévben.

A részletes, angol nyelvű kutatást ide kattintva tanulmányozhatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×