Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
Tojást vesz egy vásárló a CBA boltjában az Anker közben 2022. november 11-én. Az előző napon életbe lépett a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop. A tojás és az étkezési burgonya esetében a bruttó kiskereskedelmi ár nem lehet magasabb a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott árnál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Borzalmas évnek látja a magyarok többsége 2022-t

Magyarország Európa- és világszinten is a leginkább borúlátó nemzetek közé tartozik - ez derül ki az Ipsos közvélemény-kutató felméréséből.

A vizsgált 36 ország lakosságának fele (56%) rossz évként jellemzi 2022-t saját maga és családja, háromnegyede (73%) pedig az országa szemszögéből. A magyarok a legborúlátóbbak.

A magyarok legfőbb gondját a fizetéseknél nagyobb mértékben emelkedő árak jelentik, 86 százalék tart e jelenségtől (szemben a szintén nem alacsony 79 százalékos globális átlaggal), ami 9 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti méréshez képest. A tőzsde összeomlása azonban nem izgat bennünket.

A kutatás szerint a világ pesszimizmusa az élet minden területére kihat. Relatív többségbe kerültek, akik szerint atomfegyverek használatára kerülhet sor 2023-ban (14 százalékpont növekedés), de egy aszteroida becsapódására vagy a földönkívüliek látogatására is növekvő esélyt látnak a világ polgárai (6 és 4 százalékpont növekedés).

Ez utóbbiban nem hisznek a magyarok. Velünk szemben Malajzia, India és Indonézia mutat affinitást az összeesküvéselméletekre. Az utóbbi országok lakosságának mintegy fele tartja valószínűnek a kozmikus becsapódást, az alien-ek eljövetelét vagy például azt, hogy a Skynet-hez hasonló mesterséges intelligencia átveszi az irányítást az emberiség felett az újévben.

Mindenesetre a magyarok 55 százaléka tesz újévi fogadalmakat, és 69 százaléka hisz egy jobb újévben.

A részletes, angol nyelvű kutatást ide kattintva tanulmányozhatja.

Címlapról ajánljuk
Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

A figyelmi képességek területén jelentős javulást tapasztaltak azoknál a 12–14 közötti fiataloknál, akik részt vettek az úgynevezett digitális detox programban, vagyis önként vállalták, hogy minimálisra csökkentik a monitorok, képernyők előtt töltött időt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre

Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre

A Kreml geopolitikai gondolkodását elemzők gyakran utalnak vissza egy száz évvel ezelőtt virágzó emigráns orosz szellemi mozgalomra, az eurázsianizmusra. A mozgalom földrajzi alapon próbálta igazolni, hogy Oroszország sem nem Európa, sem nem Ázsia, hanem egy geográfiailag is független „kontinensen”, Eurázsiában fekszik, és feladata Eurázsia egyesítése és vezetése. Az eurázsianizmus ily módon a geopolitikai indíttatású orosz birodalmi törekvések egyfajta igazoló ideológiájává vált, amit jól mutat, hogy az ukrajnai háborút is támogató vezető kortárs orosz ideológus, Alekszandr Dugin maga is az eurázsianizmus híve. Az irányzat egyik létrehozója és földrajztudományos szempontból az eszmerendszert leghatásosabban megalapozó gondolkodó Pjotr Nyikolajevics Szavickij, akinek a műveit olvasva jobban megérthetjük Vlagyimir Putyin geopolitikai gondolkodását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×