Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels

Van olyan idegen nyelv, amiből a diákok fele nem tud levizsgázni

A felvételi szigor és az állami kedvezmény hatására megugrott idén a nyelvvizsgázók száma, a jelentkezők több mint fele azonban még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek.

Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben. Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól - írta az Oktatási Hivatal statisztikái alapján az eduline.hu.

A középiskolások egy része alighanem a közelgő felvételi szigorra készül: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Mások pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal:

megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.

Nagy a gond az iskolai nyelvoktatással

Az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.

A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.

A 2017-es éves adatok szerint a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.

Az idei év első félévében a vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta. Még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×