Infostart.hu
eur:
365.07
usd:
312.48
bux:
0
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Nyitókép: Pexels

Van olyan idegen nyelv, amiből a diákok fele nem tud levizsgázni

A felvételi szigor és az állami kedvezmény hatására megugrott idén a nyelvvizsgázók száma, a jelentkezők több mint fele azonban még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek.

Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben. Több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt 2018 első felében, ez alig pár ezerrel marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól - írta az Oktatási Hivatal statisztikái alapján az eduline.hu.

A középiskolások egy része alighanem a közelgő felvételi szigorra készül: 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Mások pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal:

megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.

Nagy a gond az iskolai nyelvoktatással

Az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.

A helyzet a szakgimnáziumokban ráadásul sokkal rosszabb, mint a gimnáziumokban.

A 2017-es éves adatok szerint a legtöbben angolból akartak nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni, az Oktatási Hivatal ebből a nyelvből összesen 84 ezer vizsgát regisztrált.

Az idei év első félévében a vizsgázók többsége (61 798) középfokú bizonyítványt próbált szerezni, és az angol nyelvet választotta. Még mindig sokan próbálnak papírt szerezni eszperantó- és lováritudásukról, de inkább kevesebb, mint több sikerrel: a nyelvtanulók több mint fele elhasal a vizsgán.

Címlapról ajánljuk

Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula egy interjúban bejelentette, hogy a Polgári törvénykönyv szabályai alapján egy közjegyző előtt aláírt okiratban közérdekű kötelezettségvállalás tett, amelyben felajánlja a cégeinek tulajdonjogát és a magántőkealapokban lévő vagyonát az állam számára. Egyes cégeinek a számláit múlt hét hétfőn befagyasztották. Állítása szerint nagyságrendileg több tízmilliárd forintról van szó.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. A határidős részvényindexek vegyes nyitást jeleznek előre az európai és az amerikai részvénypiacokon. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×