nyelvvizsga

Pedig a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül.

Nem túl biztató a kép a kötelező nyelvvizsga bevezetése előtt egy évvel.

Több pénz jut a pedagógusbérekre, a szociális gyermekétkeztetésre, de a sikeres nyelvvizsgát is az állam állja, sorolta hétfői tájékoztatóján Rétvári Bence. Maruzsa Zoltán pedig arról számolt be, hogy minden iskolába rendben megérkeznek a tankönyvek.

A magyar állampolgárságú határon túli magyarok fiatalok is igényelhetik a Diákhitel 1-et – hívta fel a figyelmet a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. A kölcsönt külföldi tanulmányokhoz is igénybe lehet venni.

Csak 2000. január 1. után tett nyelvvizsgákról tudnak hiteles másolatot kiállítani. Az eredeti papírok szétáztak a Rigó utcában.

Már célegyenesében van az új NAT megalkotása, és hamarosan vége a kerettantervek kidolgozásának is; Bódis József oktatási államtitkár az InfoRádióban mindemellett azt is elmondta, nem igazán változott a kormányálláspont az egyetemi felvételi nyelvvizsga-követelményével kapcsolatban. 2020/2021-ben viszont jön az ingyentankönyv.

Közben zajlik a második diplomamentő program.

A tavalyi tanév végén 38 ezren vették át felsőfokú oklevelüket, majdnem hatezren nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták meg diplomájukat, ez azonban 3 százalékos javulás - írja pénteki kiadásában a Világgazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

Október 1-től nyelvtanulási diákhitelt igényelhetnek az egyetemista vagy főiskolás hallgatók. Ha a hitelt felvevők sikeres nyelvvizsgát tesznek, a törlesztéskor az állam átvállalja a kamatot - a részletekről a Diákhitel Központ vezérigazgatója, Bugár Csaba beszélt az InfoRádióban.

Elsősorban az úgynevezett Z és Y generáció igényeire szabták, és teljesítése alig fél napot vesz igénybe - közölte az iTOLC nyelvvizsgaközpont vezetője. 

Idén csaknem 14 ezren igényelték a nyelvvizsga után járó támogatást, ez már több, mint a tavalyi év első felének összes igénylése.

Az eredeti tervek szerint 2020-tól csak nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatásba, de sajtóinformációk szerint lehet, hogy mégsem lesz általános ez az elvárás.

2020-ban már csak nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba, mégis szinte stagnál a sikeres középfokú vizsgák száma.

Tizenhat százalékkal nőtt a sikeres komplex nyelvvizsgák száma 2010-hez képest - mondta az InfoRádiónak a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Berényi Milán szerint ez elsősorban a 2016 novemberétől érvényes új nyelvvizsgaszabályoknak köszönhető.

Érezhető fejlődést jelenthet a diákok nyelvtudásában a két hét külföldön töltött idő – véli a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Berényi Milán szerint a tanulás szempontjából fontos, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok helyi családoknál szállhatnak meg. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azonban nem tartja hatékonynak az intézkedést. Rozgonyi Zoltán úgy véli a közoktatásban olcsóbb átalakításokkal nagyobb eredményeket érhetnének el.

Tíz év múlva gyökeresen megváltozik az egész nevelési rendszer – nyilatkozta a Figyelőnek Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus. A HVG a felsőoktatási intézményrendszer szigorodásáról közöl cikket.

A kormány még 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A napokban felröppent a hír, hogy elhalaszthatják ennek bevezetését.

Harminc ezer fiatalnak térítették már vissza a nyelvvizsga díját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig.

A felvételi szigor és az állami kedvezmény hatására megugrott idén a nyelvvizsgázók száma, a jelentkezők több mint fele azonban még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek.

Az idén 60 ezerrel kevesebben mentek nyelvvizsgára a 2008-ban mért 174 ezres létszámmal szemben.