Több nemzetközi tanulmány is kimutatta, hogy hiányos a magyarok idegennyelv-tudása. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából ezért az Oktatási Hivatal és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói tavaly olyan átfogó felmérésbe kezdtek, amellyel a probléma hátterét igyekeztek feltárni, és javaslatokat tettek a helyzet javítására.

Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke elmondta, hogy a megkérdezett tanárok és diákok gyakran egymásra mutogattak. "Az iskolaigazgatók leginkább a tanárhiányra hivatkoznak és - főként az általános iskolákban - infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket szeretnének. A nyelvtanárok leginkább a nyelvtanulók motiválatlanságára szoktak panaszkodni, a nyelvtanulók pedig a sűrű tanárcserére és a nagyobb csoportlétszámra".

Továbbképzések, külföldi utak

A jelentést hivatalosan csütörtökön mutatták be. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár az eseményen közölte, hogy hamarosan a kormányhoz kerül az idegennyelv-stratégiáról szóló javaslat. Ezzel is az iskolai munkát erősítenék tovább. Olyan intézkedéseket szeretnének megfogalmazni, amelyek támogatják a nyelvoktatás fejlesztését.

"Ilyen a továbbképzések számának növelése, a célnyelvi országokban való továbbképzéseken és nyári egyetemeken való részvételek támogatása, ilyen lehet a középiskolások számára a célnyelvi területre történő kirándulások támogatása, valamint az anyanyelvi lektorok nagyobb számban való meghívása a magyar köznevelési rendszerbe".

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy

az órák száma elég ahhoz, hogy a tanulók megszerezzék a szükséges nyelvtudást.

A diákokat ösztönözheti az a tervezet, amely előírná, hogy 2020-tól a csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke az InfoRádióban azt mondta: a szaktárca most újragondolja ezt a tervezetet. Vizsgálják, hogy milyen hatásai lehetnek: mit kellene megváltoztatni ehhez a rendszerhez, illetve elveszítenek-e diákokat a bevezetésével.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2015-ben 16-ban, és 17-ben csak a jelentkezők fele, a felvetteknek pedig mintegy 65 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával.