INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 18. vasárnap
Ilona

felvételi

nyelvvizsga

nyelviskolák szakmai egyesülete

berényi milán

Budapest, 2017. június 19. Diákok az angol nyelv szóbeli érettségi vizsga előtt az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Mégis kell a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez

Infostart / InfoRádió

A kormány még 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A napokban felröppent a hír, hogy elhalaszthatják ennek bevezetését.

A Magyar Hírlap írt arról a minap, hogy a kormány 2014-es döntése ellenére várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, mert bár egyre többen szereznek bizonyítványt a nyelvtudásukról,

szakértői vélemény szerint amennyiben a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe.

A lap azt írta, hogy az elvi döntés megszületett és a halasztás oka a régiók közötti jelentős különbség.

Az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban szerda délután közölte: "Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.

A régiós különbség viszont létező probléma

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökét, Berényi Milánt még a halasztás lehetőségének kapcsán kereste meg az InfoRádió. Úgy vélte: a rendszer bevezetése előtt meg kellene szüntetni a jelenlegi egyenlőtlenségeket az egyes települések és iskolatípusok nyelvoktatása között, hogy azonosak legyenek a feltételek a nyelvvizsga megszerzéséhez.

Mint mondta, a kutatások szerint régiós szinten is látszanak a színvonalkülönbségek. „Egy megyeszékhelyen, Budapesten sokkal nagyobb esélye van egy diáknak jó szolgáltatást kapni, jó nyelvoktatást adni, mint egy kisebb településen”.

Segíteni kellene

A szakember szerint a sikeres diplomamentő program mintájára egy felvételi-mentő programmal lehetne segíteni a diákokat a felvételi előtt, és jónak tartaná egy olyan pontszámítási rendszer bevezetését, amely motiválja a diákokat arra, hogy a felvételiig ne egy, hanem akár több középfokú nyelvvizsgát is megszerezzenek. Berényi Milán felhívta a figyelmet arra, hogy

most a jelentkezőknek csak mintegy 40 százaléka rendelkezik legalább egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

A diplomamentő programról

Berényi Milán arról is beszélt, hogy az első diplomamentő program sikeresnek tekinthető, hiszen a 10 ezer résztvevőből 6500 vehette át a diplomáját, ami az átlagos nyelvvizsgáztatási statisztikát tekintve átlagon felüli arány.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy mivel a második program az előző után fennmaradt összegből valósul meg, emiatt

nem tudnak annyi főt bevonni, mint korábban, így most csupán 1333 jelentkezőnek tudják biztosítani a képzéseket.

Mivel sok az érdeklődő – több mint az előző programnál –, így egy esetleges harmadik fordulóban az eredeti összeg többszörösét is el lehetne költeni – vélekedett az elnök.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó hang

Kötelező felvételi-nyelvvizsga - Aáry Tamás Lajos
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018