Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Egy diák vizsgázik angol nyelvből a szóbeli érettségin az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Egyes szakokon halaszthatják a nyelvvizsgaelvárást ez egyetemi felvételinél

Az eredeti tervek szerint 2020-tól csak nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatásba, de sajtóinformációk szerint lehet, hogy mégsem lesz általános ez az elvárás.

Noha a kormány már döntött arról, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával rendelkezők juthatnak be a hazai egyetemekre, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Murai László a Magyar Nemzet cikke szerint úgy gondolja, egyes szakokon nem követelhető meg a papír a felvételizőktől, mert túlságosan sokan esnének el a bejutás lehetőségétől.

A HÖOK elnökének elképzelése szerint "a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot" kellene kapniuk a diákoknak, akiknek természetesen mindent meg kellene kapniuk a minél jobb nyelvtudás érdekében.

Murai úgy látja, vannak olyan szakok, ahol a jelentkezők fele kihullhat a rendszerből, de elismeri, hogy a gazdaságtudományi, az orvosi, a pszichológiai és a jogi képzéseken nem nagyon lesz ilyen probléma.

"Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert"

- nyilatkozta a HÖOK-elnök.

Országos átlagban - a cikk szerint - 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. A HÖOK mindent megtesz azért, hogy halasszák el a 2020-as dátumot, illetve addig is fejlődjenek az iskolások minőségi nyelvtanulási lehetőségei - áll a cikkben.

A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült,

a bizonyos szakokra érvényesíthető halasztással a HÖOK nyitott kapukat döngethet.

Ez esetben viszont a felvételi pontrendszert sürgősen át kell dolgozni, ugyanis sokan vannak, akik több középfokúval, illetve felsőfokúval jelentkeznek a felsőoktatásba.

Ismert, nem emelkedett drasztikusan a magyarországi sikeres nyelvvizsgák száma azok után, hogy az oktatási kormányzat kötelezővé tette 2020-tól a nyelvvizsgát az egyetemekre jelentkezők esetében. A kormány a közelmúltban iskolások számára kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulási programot jelentett be, ennek részletei azonban még kidolgozás alatt állnak. A nyelvtanárok szakmai fórumain a kötelezővé tétel közeledtével mindinkább sürgetik a diákok nyelvtanulási hozzáférését.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×