eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy diák vizsgázik angol nyelvből a szóbeli érettségin az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintű szóbeliket az emelt szintű vizsgákat követően, június 19-től 30-ig tartják az érettségit szervező középiskolákban.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Egyes szakokon halaszthatják a nyelvvizsgaelvárást ez egyetemi felvételinél

Az eredeti tervek szerint 2020-tól csak nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatásba, de sajtóinformációk szerint lehet, hogy mégsem lesz általános ez az elvárás.

Noha a kormány már döntött arról, hogy 2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával rendelkezők juthatnak be a hazai egyetemekre, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Murai László a Magyar Nemzet cikke szerint úgy gondolja, egyes szakokon nem követelhető meg a papír a felvételizőktől, mert túlságosan sokan esnének el a bejutás lehetőségétől.

A HÖOK elnökének elképzelése szerint "a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot" kellene kapniuk a diákoknak, akiknek természetesen mindent meg kellene kapniuk a minél jobb nyelvtudás érdekében.

Murai úgy látja, vannak olyan szakok, ahol a jelentkezők fele kihullhat a rendszerből, de elismeri, hogy a gazdaságtudományi, az orvosi, a pszichológiai és a jogi képzéseken nem nagyon lesz ilyen probléma.

"Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert"

- nyilatkozta a HÖOK-elnök.

Országos átlagban - a cikk szerint - 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. A HÖOK mindent megtesz azért, hogy halasszák el a 2020-as dátumot, illetve addig is fejlődjenek az iskolások minőségi nyelvtanulási lehetőségei - áll a cikkben.

A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült,

a bizonyos szakokra érvényesíthető halasztással a HÖOK nyitott kapukat döngethet.

Ez esetben viszont a felvételi pontrendszert sürgősen át kell dolgozni, ugyanis sokan vannak, akik több középfokúval, illetve felsőfokúval jelentkeznek a felsőoktatásba.

Ismert, nem emelkedett drasztikusan a magyarországi sikeres nyelvvizsgák száma azok után, hogy az oktatási kormányzat kötelezővé tette 2020-tól a nyelvvizsgát az egyetemekre jelentkezők esetében. A kormány a közelmúltban iskolások számára kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulási programot jelentett be, ennek részletei azonban még kidolgozás alatt állnak. A nyelvtanárok szakmai fórumain a kötelezővé tétel közeledtével mindinkább sürgetik a diákok nyelvtanulási hozzáférését.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×