Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan bővülő forrásokkal lehetett számolni az egészségügyben, és ennek egyik nyertese az alapellátás, hiszen az elmúlt években csaknem 70 százalékkal több pénzt sikerült biztosítani ennek a szegmensnek.

Az államtitkár elismerte ugyanakkor, hogy a fogorvosok támogatása nem követte az alapellátás más szakmáiban dolgozók támogatási szintjét. Ezért döntött úgy a kormány, hogy erre az évre praxisonként hárommillió forintot támogatást ad az alapellátó fogorvosoknak - mondta.

A támogatást jövőre is szeretnék adni, abban kell megállapodni a szakmával, hogy ezt milyen formában - rezsitámogatás, kártyapénz, területi szorzó - juttassák el hozzájuk - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy korábban a fogorvosok nem részesülhettek letelepedési támogatásban, de 2017-től ezt a lehetőséget is megnyitották számukra. Eddig 41-en pályáztak és 39-en nyertek.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszámolt arról is, hogy a szakmával történt egyeztetések után a fogorvosoknak lehetőségük lett rezidensként is pályázni.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mostani eredmény egy másfél éve zajló, "nagyon kemény tárgyalás eredménye". A 2014 óta tartó alapellátási felzárkóztatásban mindig igény volt, hogy ez vonatkozzon a fogorvosokra is, ami 2016-ban meg is történt - ismertette. Hangsúlyozta, hogy ennek a támogatásnak rendszerszerűnek kell lennie.

Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke azt mondta, a legnagyobb feladat az volt, hogy megszüntessék azt a szakadékot, amely az alapellátás más szereplői és a fogorvosok között volt. Kifejtette, a fogászatok 85 százaléka vállalkozási formában tevékenykedik, a többiek közalkalmazotti státuszban, így ők a munkáltatótól kapják meg a támogatási összeget.

A praxisonként járó hárommillió forint szabadon felhasználható, azonban Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, hogy a fogorvosok "ne feledkezzenek meg szakdolgozóikról".