Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Magyarország számára az a jó, ha nem változik semmi az EU-ban

Magyarország számára az a jó, ha nem változik semmi az EU-ban

Magyarország számára a jelenlegi helyzet fenntartását kínáló bizottsági javaslat lenne a leginkább kedvező az unió jövőjéről a minap bemutatott, öt lehetőséget felvázoló tervezetből - mondta Gyévai Zoltán, a Bruxinfó főszerkesztője.

„A mostani helyzetben és hangsúlyozottan a magyar kormány mostani Európa-politikájából kiindulva azt a verziót látom a legreálisabbnak, hogy

az első verzió, a Status quo marad, vagyis minden folytatódik úgy, hogy eddig”

- véli Gyévai Zoltán.

Hozzátette, hogy egy másik megoldás szerint a belső piacra kellene leszűkíteni az Európai Unió jövőjét.

„Ez azért – valljuk be – nagyon meredek elképzelés,

és nyilvánvalóan nem áll Magyarország érdekében, mivel ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a négy szabadságjog közül pont azok vesznének el, amelyek Magyarország érdekében állnak” - vázolta a második elképzelés hátrányát a Bruxinfó főszerkesztője.

Gyévai Zoltán elmondta, hogy van egy olyan, első hallásra talán eléggé vonzónak tűnő verzió is, ami szerint az Európai Unió inkább kevesebbet markoljon, de többet fogjon.

Magyarország számára az a jó, ha nem változik semmi az EU-ban

Eszerint engedjen el bizonyos politikákat, másokra pedig erősítsen rá. Ez a Bruxinfó főszerkesztője szerint olyan szempontból jól hangzik, hogy vannak olyan területek, ahol a magyar kormány is előnyt lát a szorosabb együttműködésben – ilyen a védelmi politika, a biztonságpolitika –, míg máshol nem.

„De itt mindig felmerül a kérdés, hogy

ki mondja meg, milyen területeken megyünk előre és milyen területeken nem fogunk előre menni?

Ezt nyilvánvalóan nem Magyarország fogja megmondani. Úgy látom, hogy például a regionális politika könnyedén kiszelektálódhat. Ezzel együtt pedig a pénz is eltűnhet a rendszerből, és azok a politikák is, amik Magyarország számára pillanatnyilag a legfontosabbak” - véli Gyévai Zoltán.

A harmadik verzió a két- vagy többsebességes európai unióról szól.

„A kétsebesség már most is megvan papíron és a gyakorlatban is. Ez a forgatókönyv annyi változást jelentene, hogy a jövőben a kétsebességes Európa lenne szinte a fő szabály. Így egyre több területen indítana a tagállamok egy része szoros együttműködést” - magyarázta a szakújságíró.

Ennek azonban az lehet a hátránya Gyévai Zoltán szerint, hogy ha túlságosan elszaporodnak ezek a kezdeményezések, akkor az olyan tagállamok, amelyek módszeresen nem vesznek részt az ilyen kezdeményezésekben, lemaradnak.

Így pedig elindulhat egyfajta önszelektálódás.

A Bruxinfó főszerkesztője szerint az ötödik verziónak pillanatnyilag legalább annyi a valószínűsége, mint az elsőnek.

„Ez arról szól, hogy

el kell indulni teljes gázzal előre egy föderalista Európai Unió felé.

Ez azonban most nem csak a magyar kormány szempontjából tűnik járhatatlan útnak, hanem úgy tűnik, hogy a tagállamok többsége is úgy gondolja, hogy legalábbis ebben a pillanatban ez nem feltétlenül tűnik vonzó és reális elképzelésnek” - közölte Gyévai Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×