A negyedik negyedévben meggyőző volt a gazdasági növekedés szerkezete – jelezte az Erste Bank elemzője.

„Ha a negyedév/negyedév alapú növekedési ütemeket nézzük, akkor a 0,4 százalékos érték megegyezett a harmadik negyedévivel, azonban a szerkezete már sokkal biztatóbb volt. Egyrészt erősödött a háztartások fogyasztása, másrészt a beruházások is emelkedni tudtak. Az pedig, hogy a külkereskedelmi egyenleg hozzájárulása a növekedéshez semleges volt, elsősorban annak volt köszönhető, hogy az import emelkedett, ami összhangban van azzal, hogy a belső kereslet élénkül.”

A kedvező folyamatok okáról Ürmössy Gergely elmondta, az egyik legfontosabb tényező az elmúlt egy-két évben az volt, hogy az Európai Központi Bank elindította az eszközvásárlási programját és az, hogy az üzemanyagárak jelentősek csökkentek az olajárak miatt. Ez utóbbi kedvező hatás elmúlt, ezért valószínűleg a háztartások fogyasztása nem tud majd olyan ütemben növekedni, mint korábban. Németországban azért látszik erre lehetőség, de a tér kevesebb a nagy lendülethez – tette hozzá az elemző.

A növekedési ütemek megoszlásáról Ürmössy Gergely elmondta: „Németország tudta tartani a tempót, amit az egész évben diktált, hiszen a negyedik negyedévben is 1,8 százalékkal bővült. Spanyolország lendületet vett, 3 százalék volt a növekedési üteme. A szenvedő országok közül Görögországban több mint 1 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Olaszországról sokat hallani mostanában, hogy nem tud igazán növekedni, egyszázalékos ütemet produkált, ami nem jelzi meggyőzően, hogy talpra állt volna.”

A visegrádi térségben vegyes a kép – mondta az Erste Bank elemzője. Az EU 1,9 százalékkal tudott bővülni az utolsó negyedévben, Magyarország ehhez csak 1,5 százalékos növekedési ütemet hozott, míg Lengyelország és Szlovákia nagyjából 3 százalékban tudott növekedni.

„Összességében az átlag nem tér el jelentősen az EU egészétől, de fontos figyelembe venni, hogy nagyon nagy a szórás” - hívta fel a figyelmet Ürmössy Gergely.